Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Mester Éva: Nagyméretű üvegfestmények "in situ" vagy műtermi restaurálása
zeteik eltávolításával sérülésmentesen el lehet távolítani keretükből és műteremben restaurálhatok. A templom egyik leglátványosabb üvegfestménye a kereszthajó déli oldalfalán az 1863-ban Carl Geyling bécsi műhelyében készült, mára sikeresen restaurált Angyali Üdvözlet ablak (7. kép). A merevítő szélvasak a külső oldalra kerültek, az üvegmezőket itt is kívülről építették be. Mária glóriás fejénél a merevítés követi a glória ívét. A nagyméretű ablak teljes felületének védelmét vékony, színtelen, műanyag védőháló biztosítja, ami nem zavarja az üvegfestmény esztétikai megjelenését. Visszatérve a tanulmány fő kérdéscsoportjára, vizsgáljuk meg az ok-okozati összefüggéseket. A Kárpát-medencében a háborús események — a hosszan tartó mongol és török megszállás - elpusztította középkori üvegfestményeinket. A barokk korban szinte kizárólag hálómintás - színezés és díszítés nélküli ablakokat alkalmaztak a túldíszített belső terekben. A historizmus igyekezett pótolni a veszteségeket. A helyszíni vagy a műtermi restaurálás kérdésének felvetése a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első negyedében készült munkákat érinti. Az ipari forradalom hatása az üvegfestészetre Miután az ipari forradalom változásai lehetővé tették a síküveg ipari méretű előállítását, felváltva az addigi manufakturális megmunkálás szűk kereteit, új korszak kezdődött. Az építészek kihasználva a lehetőséget, amit a historizmus múltban gyökerező ideológiája is erősített, reprezentatív épületeikbe, a változatos formákban kialakított nyílászárókba színes ablakokat terveztek. Az üveggyárakban készített üvegtáblák méretei óriásira nőttek. A sokféle színű, változatos textúrájú alapanyag az építészeket és a nagy számban megjelenő üvegfestőket — akik nem ritkán festőkből képezték át magukat - az ablakfelületek és azon belül a mezők méretének növelésére sarkallta. Nem csak a mezőméretek, hanem azon belül az egyes üvegdarabok mérete is számottevően megnőtt. A gazdag anyagválaszték meghozta a kedvet új technikák kifejlesztésére és alkalmazására. A hirtelen megnőtt igények az üvegfestészet és díszmüüvegezés felvirágzását eredményezték szerte Európában és Amerikában. A hatás olyan nagymértékű volt, hogy még a nagyhatalmak kiterjedt gyarmatbirodalmában - igen távoli vidékeken is - megjelentek a színes üvegablakok a reprezentatív épületekben. A társadalmi, gazdasági, politikai változások - az üvegfestmények témái Az ipar látványos fejlődésével egyidőben mélyreható társadalmi, politikai változások indultak el a kontinensen. Hatalmas, lappangó erőket szabadítottak fel, melyek felszínre hozták az elnyomott népeknél a nemzeti érzéseket. Az egyre jobban gazdagodó polgárság az adakozó középkori nemesek mintájára, mecénásként járult hozzá a drá-8. kép. Sátoros palota, Torockai Wigand Ede terve alapján Róth Miksa műhelye kivitelezte, 1914-ben. Kultúrpalota, Marosvásárhely. ga ablakok kivitelezéséhez. Maguk a tervezők a történeti stílusok historikus átírásával az épületekbe magas és széles nyílászárókat - ablakokat és ajtókat terveztek. A nagy, összefüggő felületeken a múlt dicső jeleneteit, az eredetmondákat, a heroikus küzdelmeket méltóképpen lehetett ábrázolni, ami nagyban segítette a nemzeti öntudatra ébredést. Magyarországon ehhez a Millenium ünnepélyes légköre is hozzájárult. Ennek az egész Európára jellemző eszmeáramlatnak szép példái a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának Attila lakomája ablaka, a budapesti Nemzeti Szalon kompozíciója és a marosvásárhelyi Kultúrpalota dekoratív üvegfestmény-együttese (8. kép). A reprezentatív műveket hosszan lehetne sorolni. Az egyházművészeti alkotások megújulása Az egyházi üvegfestészet is óriási lendületet vett. Szinte az ország összes templomába üvegfestményeket kívántak készíttetni. Kedveltté vált megörökíteni az államalapítás, a keresztény egyházállam megalakulásának emblematikus jeleneteit. A szegedi Szent Miklós minorita templom Vajk megkeresztelése c. monumentális, 21 m2 összfelületü üvegfestménye Palka József üvegfestő műhelyében készült 1905-ben (9. kép). Az ablakokhoz gyakran szolgáltattak mintákat a korabeli festmények történelmi témái. A szegedi ablak Benczúr Gyula közismert olajfestményének adaptációja.1 A liturgikus terekben - a templomokban és más, kiemelt fontosságú egyházi épületekben - gyakran 1 Ezt a képet korábban mások is felhasználták - 1899-ben Róth Miksa műhelye a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton bazilikájának készített egy üvegfestményt ennek alapján. Ugyanitt látható egy másik emblematikus mű, melyen Szent István Mária oltalmába ajánlja országát - szimbolikusan a magyar szent koronát. 80
