Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Várfalvi Andrea: Régészeti textilek vizsgálatának és konzerválásának lehetőségei
9. kép. Mechanikus tisztítás ecsettel. (Mátyás Eszter, a szerző és Nagy Rebeka) 10. kép. 18. századi pártatöredék tisztítás előtt. 11. kép. 18. századi pártatöredék mechanikus tisztítás után. 12. kép. Tisztítás polietilén „lapátok”-kal. A bontás lehet részleges, de érintheti az összes varrást is, a műtárgy állapotának függvényében. Munkánk során óvatosan, minden egyes öltést felvágva, csipesszel, egyenként távolíthatjuk el a cématöredékeket. A bontások helyét, valamint az illesztéseket jelzőfonalakkal kell jelölni és feljegyzésekben rögzíteni az alkalmazott készítéstechnikai fogásokat. A bontást követően, a vizes kezelés előtt elengedhetetlenül fontos szabásmintát készíteni a textilekről. A szabásrajzok segítséget nyújtanak a tisztítás és a szárítás során a megfelelő méretek kialakításában, a különálló töredékek helyének meghatározásában, valamint a varrókonzerválásban. Tisztítás A textilek felületén található lazán kötődő szennyeződések mechanikus tisztítása történhet puha ecsettel (9. kép), gömbölyű végű csipesszel és mikro-porszívóval (10-11. kép). Nagyméretű törmelékek, foldmaradványok eltávolításához használhatunk polietilén fóliából kivágott műanyag „lapát”-ot (12. kép). A vizes tisztítás26 a szennyeződések eltávolítása mellett lehetővé teszi a törékeny szálasanyag rostjai közül elvesztett, rugalmasságot biztosító víz egy részének pótlását is. A víz lágyító szerepének köszönhetően, a kezelés után kisimíthatóvá válnak a deformált szövetek. Számolnunk kell azonban a víz szálakat duzzasztó hatásával és az általa bekövetkező hidrolitikus lebomlással is. Vizes tisztítást különböző módon végezhetünk annak függvényében, hogy milyen mértékű a textilek lebomlása és mennyi időt bírnak ki vízben károsodás nélkül. Dolgozhatunk:- áztatással, mosókádban- vízpermettel, keretre feszített műanyag szitán- vízpermettel sík felületen. Az áztatásos tisztításnál a szennyeződések eltávolítása megoldható műanyag szűrőlapát használatával, többszöri öblítéssel és szivacsos visszaszívással egyaránt. Kisméretű, gyenge megtartású szövet hosszú ideig tartó vizes kezelését elkerülhetjük, ha azt egy keretre feszített műanyag hálóra helyezzük, melyen a víz és a kioldott szennyeződés könnyen áthatol. Nagyobb méretű, töredékes textil esetén sík felületen, óvatosan tamponálva végezzük a mosást. Áztatás nélküli tisztítás esetén papírvattával itathatjuk fel a szennyeződéssel teli mosólevet a szövetről. Amennyiben a kezelés eredményesebbé tétele miatt felületaktív anyagot használunk27, olyan kivitelezési módot válasszunk, ami lehetővé teszi a mosószermaradékok eltávolítását is. Ez a kívánalom legkönnyebben az áztatásos tisztításkor kivitelezhető. Felületaktív anyagként adagolhatunk a mosóléhez anionos és nemionos tenzidet, hab vagy folyadék formájában.28 26 A textilek tisztításakor használt vízminőség különbségeiről bővebben lásdT. Balázsy 1992. pp. 160-166. 27 A felületaktív anyag a szennyeződés fellazítása után körbeveszi azt, és ezzel megakadályozza a visszaülepedést. 28 Mosószerek közül hatékonyan alkalmazható az anionos Hostapon. 62
