Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)

Kürtösi Brigitta Mária: Középkori mozaikleletek a székesfehérvári királyi bazilikából. Készítéstechnaikai és történeti kutatás

9. kép. Az opak vörös tessera (Szfvl) vékonycsiszolatának részlete a vörös színért felelős kolloid méretű szemcsék eloszlását mutatja az alapüveg mátrixban. (PLM, az objektív nagyítása 40x).

10. kép. A vörös színt adó fém réz részecskék sávosan rendeződnek el az üveg alapanyagban (SzfV_l), hol feldúsulva, hol kisebb menynyiségben vannak jelen. (PLM, az objektív nagyítása 40x).

SOI Crl* Quai PfctttH 100.00 10.00 »0.00

SOI Crt( Quar PhmH 100.00 10.00 90.00

SOI Crit Quar Phare®« 100.00 20.00 00.00

SiOj®. 100 00 10 00 90 00

LÓI®. 0 00 0 00 0 00

SiOr% 100 00 10 00 90 00 LÓI®. 0.00 0.00 0 00

SiOr®/. 100.00 20,00 80 00

L01% 0 00 0.00 0 00

11. kép. A székesfehérvári lelet hasonló készítéstechnikájú színes opak tesserái. Az XRD mérés mindhárom esetben kvarcot és krisztobalitot mutatott ki, mint kristályos komponens, amely felelős az opak megjelenésért.

van-e szó; ugyanis azoknál a rakásmód számos esetben lazább, mivel a mozaik készítői eleve kalkulálnak a távolsággal, és látásunk additív képességével.

A mozaiküvegek kémiájáról jelentős nemzetközi szakirodalom áll rendelkezésre, ami nagy segítséget nyújt a hazai anyagvizsgálatok szempontjaihoz. Az üvegek összetétele, az alapüveg anyaga, a színt adó fém-oxidok, illetve az opalizáló anyagok mibenléte utal a származás

helyére, az előállítás technikájára és a készítés idejére is, mivel a különböző történeti korszakoknak, helyeknek megvolt a maga jellemző metódusa az üveggyártásban.

A székesfehérvári királyi bazilika mozaikjához használt vörös mozaiküvegből (Szfvl) készített vékonycsiszolat polarizációs mikroszkópos vizsgálata során nagy kettőstörésű, magas törésmutatójú szemcsék voltak megfigyelhetők, jól látható bireflexióval (visszaverési pleok-10