Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: A pergamen és a cserzetlen bőr felépítése, viselkedése, károsodása a műtárgyrestaurálás tükrében

'* in t!ie *»«*• Of the Society And will p p>r to tho Society and all and every sura locution of the power* hereby conferred or! I of four pounds per centum per annum inj fittildinga now or hereafter standing on the ! *,:i name of the Society in some well estul »if total destruction or in such names oftice J »».«it every policy for such insurance with till lid of the ground-rent payable in respect of til I respectively shall become payable or *o«J hi the Society And tlwt if the premises J kf the Society and the moneys produced l.vl ifc,"!T,'oi will immediately pay to the Soc'l »y time or times during the continuance ol 9. kép. Marhavakbél hártya (jobb oldalon) és a vele beborított per­gamentöredék, melyen tökéletesen olvasható a rá nyomtatott szö­veg (bal oldalon) (fotó: Nyíri Gábor). 10. kép. Különböző méretű, kereskedelmi forgalomban kapható műbélhártyák (fotó: Nyíri Gábor). nagyon jól használhatóak. Restaurálási célra történő fel­­használás előtt meszes vízben áztatással majd mosással javítani lehet a hajlékonyságot, alakíthatóságot, alkohol­lal, acetonnal áttörölve pedig stabilabb ragasztást érhe­tünk el.,s Két olyan ragasztó van, ami kollagénből származik, és a pergamenrestaurálásban alkalmazzák, ezek a pergamen­­enyv és a zselatin. A cserzetlen bőrök ragasztására a bőr­­enyv is alkalmas lehet bizonyos esetekben. A pergamenenyvet már a középkorban is használták annak érdekében, hogy a gyenge pergameneket meg­erősítsék, vagy az anyaghibákat kijavítsák. Úgy készült, hogy finom pergamendarabokat vagy a lehántolt hulla­dékot hideg vízben áztatták, majd hosszú ideig forralták, míg a víztartalom az eredetinek a kétharmadára csökkent. Ennek során az anyag különböző szintű szétesésen megy keresztül, és a végtermékben megtalálhatók duzzadt, hid­ratált kollagén fibrillák és zselatin is. A szálacskák jelen­léte nagyobb töltő tulajdonságokat ad ennek az enyvfajtá­­nak, mint amilyennel a zselatin rendelkezik, és ahogy azt korábbi évszázadokban pergamenenyvvel ragasztott per­gamenek esetében látni lehet, természetes öregedés után is hajlékonyabb marad, mint az utóbbi.10 A zselatin készítésekor nem csak a fibrilla, de a mole­kula is széttördelődik, amíg csak egyedülálló, aminosa­­vakból álló fehérjeláncok maradnak belőlük. Ezt normál esetben úgy érik el, hogy a nyersbőrt vagy más, kollagént tartalmazó anyagot hosszú, meszes vagy ecetsavas keze­lésnek tesznek ki, majd melegítik. Lehűlés után, a láncok képesek újrarendeződni, és az oldatból gél lesz.18 19 20 Az egyedülálló fehérjeláncok képessége arra, hogy keresztkötéseket hozzanak létre, és újra hármas spirálokat alkossanak, megmarad a száraz zselatinban is. Ez az oka annak, hogy néhány esetben az öregedett ragasztót nehéz újranedvesíteni. 18 Haines 1999. p. 30. 19 Reed 1972. 20 Nguyen 2007. pp. 17-19. A cserzetlen bőr és a pergamen tulajdonságai A cserzetlen bőrök rostszerkezete a felhasználástól függő­en eltérő lehet. Azokban, amelyeket keretre vagy magra feszítettek, a rostszövedék irányítottsága a pergamenhez hasonlóan megnő, de attól eltérően, áttetszőek. Felületük tömör, sima, sokkal keményebb, merevebb a cserzett bőr­nél. Rostjaik másodlagos kötésekkel kötődnek egymás­hoz, de a közöttük lévő térben jelen vannak a nem-kol­­lagénszerü, kismolekulájú anyagok is, melyek teljesen kitöltik a belső tereket, így nem engednek szabad elmoz­dulást a rostszerkezeten belül. Cserzőanyagokat nem tar­talmaznak, ezért nagyobb a vízfelvételük, mint a cserzett bőröknek, és nagyon fogékonyak a relatív légnedvesség változásaira. Egy tárgy formája eltorzulhat, vagy akár el is repedhet, annak a feszültségnek a következtében, amit a száradás közben összehúzódó nyersbőr okoz. Zsugoro­dási hőmérsékletük új állapotban 65°C körül van, ezen a hőmérsékleten víz jelenlétében visszafordíthatatlan ká­rosodást szenvednek. A pergamenre jellemző a feszített, párhuzamos rost­szerkezet és az átlátszatlanság. Felülete tömör, sima, keményebb, merevebb a cserzett bőrnél, de lágyabb, haj­lékonyabb, mint a cserzetlen. Rostjai másodlagos köté­sekkel kapcsolódnak egymáshoz, de vannak szabad belső terek is, melyek levegővel telítettek. A fibrillák között kb. 1,6% mész maradék található finom szemcsék formájá­ban, ennek következtében a pergamen pH-ja 7-8 körüli, tehát enyhén lúgos a kémhatása. Mivel cserzőanyagokat nem tartalmaz, nagyobb a vízfelvétele, mint a cserzett bőröknek. Állapota az 50-55% külső relatív légnedves­séggel egyensúlyban fenntartható 12-14% belső nedves­ségtartalom mellett ideális. Zsugorodási hőmérséklete újonnan 55-56°C körül van. Ez az érték nem csak a cser­zett bőrökénél, hanem még a nyersbőrénél is alacsonyabb, ami arra utal, hogy a pergamen nedvesség jelenlétében rendkívül sérülékeny. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom