Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán

v

///

5. ábra, 5. kép.

A kutatóablak helye a keleti, református karzatmellvéden. Rajz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérése alapján. Kutatóablak a karzatmellvéden (fotó: Domokos Levente).

foglaltakat: „Hajót hordozható víz itten nincs, hanem falunk mellett folyván le a Küküllő, vize tavasszal, mikor a havasallyiak a havasról a tutajt hozzák, viszik le, épületre való fát vehet ki-ki tőlük, de magunk nem tutajozunk.”:c)

A kazettás mennyezet egész felülete - akárcsak a két karzatmellvéd, a szószék, a szószékkorona, a mózesszék, 29

29 Takács Péter (szerk.): Udvarhelyszék parasztvallomásai 1820-ból. Debrecen, 2001. p. 249.

valamint a padmellvédek - melyek mindegyikén felfedezhető különböző módszerekkel az eredeti, virágomamentikás díszítőfestés - többszörösen át vannak kenve olajfestékkel. A keleti (református) karzatmellvéden nyitott kutatóablak tanúsága szerint az öt réteg átfestés, és egy réteg elöregedett lakkréteg alatt kb. 90%-ban megőrződött az eredeti, hagyományos festőtechnikával készült festés. Hasonló arányban maradt meg az eredeti festett felület a kétszer (1894-ben, valamint 1967-ben) átmázolt 1804-es, 1894-ben újra felhasznált kazetták felületén is.

Mivel a keleti, református karzatmellvéden nyitott kutatóablak rétegvizsgálatai alapján sikerült jó eredménynyel feltárni az 5 réteg átfestés, és egy elöregedett lakkréteg alatt a megőrződött eredeti festést (5. ábra, 5. kép), indokoltnak láttuk egy nagyobb felület megkutatását és restaurálását. így esett választásunk a három feliratos kazetta közül a déli fal mellett elhelyezkedőre, amely a templom művészettörténeti kutatása számára rendkívül fontos információkat hordozott: az 1804-es mennyezet befejezésének időpontját, valamint a festőasztalos nevét is feloldotta.

64