Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Guttmann Márta: Festett felületek szerves kötőanyagának vizsgálata gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által
2. kép. A magyarlónai templom G 13-as kazettájáról származó minták mintavételi helyei (Mihály Ferenc fotója). Asztalos János, 1713) és a krasznai (Crasna, Szilágy megye) református templom kazettáiból (Pataki Asztalos János, 1736) származtak. Ezáltal lehetőség nyílott összehasonlítani egyazon kazetta különböző színeiből származó minták kötőanyagait, egyazon műhely két tagja által alkalmazott szerves anyagokat, a festett mennyezetek és a festett faberendezések készítésére használt szerves anyagokat, valamint a különböző időben (1628-tól 1786-ig) és különböző mesterek által használt szerves anyagokat. Bár a vizsgált minták száma nem nagy, az eredmények alapján előzetes képet nyerhetünk az erdélyi kazettás mennyezetek festéstechnikájáról. A vizsgált minták zsírfrakciójában nem sikerült zsírokat és gyantákat kimutatni, ami jól összefér a festett felületek matt küllemével. A cukorfrakciók csak elvétve tartalmaztak egyszerű cukrokat, az eredmények pedig nehezen értelmezhetőek, ami arra utal, hogy valószínűleg szennyeződésről van szó, nem szándékosan használt cukoralapú kötőanyagról. A fehérjefrakciókból nagyrészt állati enyvet sikerült kimutatni, három, az idősebb Umling világos színeiből származó minta kivételével, ahol állati enyv és tojás keverékékét találtuk (7. ábra). Elsődleges következtetésként azt lehet levonni, hogy a kazettás mennyezetek kötőanyaga jellemzően állati enyv, és nem észlelhetőek időbeli vagy térbeli jellegzetességek. A padmellvédről származó mintán szintén csupán enyvet találtunk, ami arra utal, hogy a festett kazettás mennyezetek és faberendezések valószínűleg hasonló festéstechnikával készültek. Az idősebb Umling Lőrincz világos színeiben kimutatott tojás alkalmazása talán táblaképfestő képzésének hatása lehet. A krasznai templom kazettáin, a piros színnél makacs, kagylós felválás mutatkozott. Vizsgálataink alapján a károsodás nem az eltérő kötőanyag miatt, hanem talán annak mennyisége miatt volt. Falképek kötőanyagának vizsgálata” Az előbbiekben bemutatott vizsgálati eljárással két falképből vett minta szerves anyagainak vizsgálatára is sor került. Az egyik minta a siklósi vár reneszánsz imafülkéjének töredékes festéséből származott, Bóna István restaurátorművész által. A minta vizsgálata során arabgumit sikerült azonosítani a cukorfrakcióban (3. kép), a fehérje és a zsír-gyanta frakcióban semmit sem találtunk. 3 2 állati enyv ^ O ♦ 1 -♦ ** 'O ♦ . . tojás ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ % / ♦ ♦♦ **♦♦*..♦ * •:».v ♦ ♦ % ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦-8 -6*4 -2 2 4 * 6^ *-1 .* kazein ♦ ♦ • database oXII-1 oXII-2 _2 _ •* .« . .V > • OXVI4 ♦XVI-ö oXVI-6 ♦ * ♦ XVI-7 aXV-5 aXVI-8-3 ♦ aXVII-5 aIX-3 □ Xll-3 □ X1I4 a XVII-2 4 7. ábra. A kazettás mennyezetekből és a padmellvédből származó minták fehérje frakciójának vizsgálatakor kapott eredmények értelmezése főkomponens elemzés (PCA) segítségével: a minták kötőanyaga döntő többségben állati enyv, az idősebb Umling világos színeinek kivételével, ahol a kimutatott kötőanyag állati enyv és tojás keveréke (a világosszürke pontok a 121 ismert összetételű fehérje vizsgálata során kapott referenciapontokat jelölik). 22 Guttmann 2012. pp. 136-142. 55
