Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Guttmann Márta: Festett felületek szerves kötőanyagának vizsgálata gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által

Festett felületek szerves anyagainak vizsgálata gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által Guttmann Márta Bevezetés A szerves anyagok meghatározása mindig fontos kérdése a festett felületek vizsgálatának. Miért is fontos e szerves anyagok ismerete? Az esetek jelentős részében a festett felületek kötő- és ragasztóanyaga, esetleges védőbevona­ta, szerves természetű. A festéstechnikákat a festékréteg kötőanyaga, vagy anyagai alapján különítjük el, ennek megfelelően beszélünk olaj-, tempera-, akvarell-, akril-, stb. festményekről. Ezen túl, a festett rétegek kötőanyagai és azok állapota döntően meghatározzák a felület jellegét és megtartását. Az, hogy egy felületet mattnak vagy fé­nyesnek, világosnak vagy sötétnek, jó állapotúnak avagy porlékonynak, töredezettnek érzékelünk, nagyrészt a fes­tékréteg szerves anyagaitól, és ezek állapotától függ. A szerves anyagok ismerete tehát fontos a festett felü­let helyes és teljes jellemzéséhez, károsodásainak értel­mezéséhez, valamint a restaurálásához használt módsze­rek és anyagok helyes megválasztásához. f estett felületek szerves anyagai Mik azok a szerves anyagok, melyek a történeti festett felü­letekben előfordulhatnak? Vegyi szempontból a történetileg használt szerves anyagok négy nagy csoportba sorolhatók: fehérjék, cukrok, zsírok, valamint gyanták, gyantaszerű és bitumenes anyagok (jelen cikk a modem szerves anya­gokkal kapcsolatos kérdésekre nem tér ki). Szerkezetileg minden esetben nagy molekulájú anyagokról, természetes polimerekről van szó, melyek természetes forrásokból szár­maznak és legtöbbször komplex keverékek összetevői. A fehérjéket a kollagén tartalmú zselatin és állati eny­­vek, a kazein (egy foszfoprotein) és a tojás (melyet akár fehérjeként, akár sárgájaként vagy egészben használ­tak) képviselheti a festett rétegekben. A tojás csak rész­ben fehérje: a szárított tyúktojás összetételében például, többek között, 45% protein, 41% zsír és 2% koleszte­rin van.1 2 Aranyozott részeken növényi - fokhagymából származó - fehérjével is találkozhatunk kötőanyagként. A fehérjék fő alkotóelemei a polipeptidek, melyek sok apró molekulából, aminosavakból, kémiai kötés (peptid­­kötés) által létrejött nagymolekulák. 1 Andreotti et al. 2008. A cukrok közül a keményítőt, az arabgumit és a külön­böző növényi mézgákat (gyümölcsfa-gyanták) használták festett felületek létrehozásához. Ezek vegyileg külön­böző egyszerű cukrokból kémiai kapcsolódás (glikozidos kötés) által létrejött összetett cukrok. A zsírok közül leggyakoribbak a gliceridekhez tartózó száradó olajok (lenolaj, mákolaj, dióolaj). Ezek fő alko­tóelemei a glicerinnek különböző, döntő többségükben telítetlen zsírsavakkal alkotott észterei. A műtárgyakon gyakrabban előforduló méhviasz is nagyrészt zsírszerű anyagokból - különböző zsírsavak és zsíralkoholok ész­tereiből - áll. Szintén a zsírokhoz sorolható az emulgátor­­ként használt koleszterin és ökörepe, ezek szerkezetileg szteroidok. A természetes gyanták különböző fák vagy más növé­nyi szervezetek sejtjeiben keletkeznek. Komplex keve­rékek, melyek fő alkotóelemei terpének és terpenoidok. Ezek szén váza izoprén egységekből áll. A fő alkotó­elemekben fellelhető izoprén egységek száma szerint a gyantákat a következő alcsoportokba sorolják: mono- és szeszkviterpenoidok (pl. illóolajok, terpentin), diterpe­­noidok (kolofónium, szandarak, kopál) és triterpenoidok (dammár, masztix). Szintén gyantaszerü anyagok a foszi­­lis gyanták (borostyán) és az állati eredetű gyanták (sel­­lak). A bitumenes anyagok (bitumen, aszfalt, kátrány, szurok) ásványi eredetűek vagy a fa száraz lepárlásából keletkeznek, összetételükben nagyrészt nagy szénatom számú szénhidrogének és egyéb szerves származékok szerepelnek." Miért bonyolult a szerves anyagok vizsgálata? A szerves anyagok meghatározása gyakran kényes, ne­héz feladata a festett felületek vizsgálatának. Ennek több oka van. Amint az előbbiekben is rámutattunk, e szerves anyagok komplex természetes keverékek, összetételüket több tényező határozza meg. Főbb összetevőik bonyolult szerkezetű makromolekulák, polimerek. A festett rétegek­ben a szerves anyagok, a műtárgy létrehozásától eltelt idő 2 Az említett anyagok előállítását és kémiai összetételét részletesen ismerteti a szakirodalom (Andreotti et al. 2010; Colombini, Modugno 2009; Masschelein-Kleiner 1995; Mills, White 1987; Tímámé Balázsi 1993), jelen tanulmány csak azokra a vonatkozásokra tér ki, melyek a továbbiakban ismertetett vizsgálatok megértéséhez szükségesek. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom