Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Bóna István: Gyengéd restaurálás. A minimális beavatkozás - maximális eredmény elvének alkalmazása egy barokk falfestmény-cikluson. A veszprémi Bíró-Giczey ház barokk falfestéseinek feltárása és restaurálása

E02-es helyiség, díszterem, ebédlő A díszterem oldalfalain az előbbiekben ismertetett be­avatkozásokat végeztük. Az egyetlen eltérést a falak kö­zépső mezőjében előkerült, szinte eltávolíthatatlan vörös festékréteg jelentette. Ezt inkább csak elvékonyítani, és nem eltávolítani sikerült, triammónium-citráttal. A véko­­nyítás után valamennyire érzékelhetővé vált az alatta lévő eredeti barokk festés erősen kopott maradványa. Sok he­lyen akkora volt a pusztulás, hogy mára szabad szemmel alig érzékelhetők az ábrázolások, inkább csak az UV lu­mineszcens felvételeken láthatók a festői részletek. Más helyeken az infravörös felvételek hoztak elő sok, szabad szemmel nem látható részletet. Ezért is nagyon fontos, hogy az információkat tartalmazó rétegeket megőrizzük, hisz az újabb és újabb vizsgálati technikákkal később még több információt nyerhetünk ki majd belőlük. A retusok a világos foltok - kopások, tömítések - eltün­tetésére irányultak. A formai kiegészítéseket kerültük. Az összkép így is sikeresen helyreállt, illetve az illúzió megjelent. A díszterem mennyezetének helyreállítása Különleges feladatot jelentett a díszterem mennyezet­képének a restaurálása, melyet először csak részlege­sen festették át, talán a 19. század első felében. Az elsőt egy második átfestés követte. Ez utóbbi idejében az első már zavaróan szennyezett volt. Sokkal koszosabb, mint az eredeti festmény az első átfestéskor. Végül még egy harmadik, a Római Iskola stílusára emlékeztető átfestés következett. Az átfestések alkalmával több drapériával egészítették ki a figurákat. A fekvő kaszás férfi - Sza­turnusz - eredetileg meztelen alakját feltehetően az első átfestésnél „öltöztették fel”. Szennyezettsége és stílusa alapján az utolsó átdolgozást a második világháború előtt­­re datálhatjuk. Ekkor a sarlós nőalak mellé egy lobogó drapériát festettek, a figurákat pedig vastagon átfestették. Az ízes barokk stílusúak helyett édeskés, merev, jellegze­tesen huszadik századi alakok születtek.18 A mennyezetet mindig művészek festették át, akik soha nem károsították azt, egyszerűen csak ráfestettek az elszennyeződött, elsötétedett, kevéssé látható régebbi festésekre. Az általuk alkalmazott festékek jelentős része vízzel eltávolítható anyagokkal készült. Az átfestések nagy része ezért vízzel és speciális, nanotechnológiát alkalmazó, melamin-formaldehid gyantából készült radír­szivacs19 segítségével gond nélkül lejött. A maradék fes­18 A mennyezet festés-technikáját a korábbi restaurátorok freskónak határozták meg. Nincs adatunk arról, hogy véleményüket mire alapoz­ták. Leírták továbbá, hogy a felületet korábban átvonták vízüveggel. Mi erre utaló réteg nyomát a restaurálás során nem találtuk. 19 Blink Schmutzradierer. Ez az eszköz mechanikai súrló hatása útján távo­lítja el a szennyeződéseket. Túl erőteljes alkalmazása károsíthatja a fes­tékréteget. Használata után anyagszemcsék maradnak a felületen. Ezért volt célszerű a fent leírt technológia: a tisztítást enyhe vegyszeres mosás­sal befejezni. így nem csak a maradék szennyeződést, de a szivacs anyag­ték és szennyeződés ammónium-karbonát és triammó­­nium-citrát segítségével eltávolítható volt. A két vegyszer sikeresen leoldotta az eredeti festést borító elfeketedett gipszkérget is. Az égen, sok helyen olyan vastag és erős átfestés-rétegek voltak, amiket csak szikével lehetett eltá­volítani (17—23. kép). A lepkeszárny eltűnt, vérbő barokk figura tárult fel az édeskésen giccses fiúcska helyén. A fiú erőteljes sugárban fújja a levegőt Szaturnusz irányába. A feltárt falfestmény a vártnál sokkal épebben került elő. A vegyszerek okozta minimális kilúgozódást, illetve a nanoszivacs súrló hatása miatti enyhe elfátyolosodást az alkalmazott cellulóz-észter fixativ teljesen eltűntette, a színek intenzitása helyreállt. Tömítésre alig volt szükség, az a kevés a már említett meszes Cereplasztával történt. A kiegészítés akvarellel, tratteggio és pontozó retussal, illetve lazúrozással készült (24-27. kép). E03-es helyiség A „lugas” szobában lilás márvány lábazaton élénkzöld pergola nyugszik, melynek rácsai között és íves nyílásain keresztül gazdag kertre láthatunk ki. Mindenütt madarak tűnnek fel. A helyiségben az oldalfalon olyan átfestések vol­tak - pl. a pergolára később barna festékkel kereteket festettek - amiknek az eltávolítása különlegesen nehéz­nek bizonyult, ezért helyenként meg is hagytuk azokat. A mennyezet egy korábbi tűzvész és az utána következő hosszú ázás miatt erősen károsodott. A legrosszabb helye­ken sűrűn felhólyagzott. A hólyag alatt a vakolat elporlott. A feltárást a hólyagoknál csak előzetes szilárdítás és visz­­szarögzítés után lehetett folytatni. A rögzítést Porosil ZTS és finom kvarcliszt keverékével végeztük.20 A mennyezeten csodálatosan szép repülő pávaábrá­zolás került elő. A korábbi kutatók itt fordítva jártak el, mint a többi helyiségben: nem mentek elég mélyre és nem találták meg az eredeti réteget (28. kép). A kiegészítés célja ebben a szobában a zöld rácsozat helyreállítása volt. Ez már önmagában is oly mértékben adja a teljesség illúzióját, hogy a háttér-festmények hiá­nyai lényegesen kevésbé tűnnek zavarónak. Természe­tesen készültek retusok egyéb részeken is, de a teljesség illúzióját nyújtó felületeken sokkal kevesebb beavatko­zásra merült fel igény. E04-es helyiség, hálószoba A hálószoba különlegessége a mennyezetfestés volt, ami oly mértékben szennyeződött az első átfestés előtt, hogy a feltárás és radírral való tisztítás után is élvezhetetlen maradékait is eltávolíthattuk. Egyes gyártmányok káros vízoldható anya­gokat tartalmazhatnak, ezért a szivacsot használat előtt desztillált vízzel ki kell mosni. Ld. Schorbach (2009). 20 A kvarcliszt Remmers Funcosil Füllstoff A és B, injektáláshoz kifej­lesztett töltőanyag volt. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom