Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra

oldható. Pergamen esetében fixáláshoz csak a telített oldata használható. Általában benzines oldatát visszük fel ecseteléssel a védendő felületre a lap mindkét oldaláról.43 A védelem azon alapul, hogy a kikristályosodó anyag beborítja, és poláris oldószerektől elzárja a színezéket, tintát. A kristályosodás sebessége, és ezáltal a keletkező kristályok mérete függ az oldószer illékonyságától. Ha lassúbb a párolgás hosszú tűszerű, ha gyorsabb, kis púderszerü kristályok keletkeznek.44 Érdemes többször átkenni a felületet, hogy elegendő mennyiségű kristály alakuljon ki. Az anyag nagy előnye, hogy a használat után néhány nappal, esetleg héttel teljesen, nyom nélkül elszublimál a műtárgyból. E folyamat sebessége függ a környezet hőmérsékletétől és légnyomásától, valamint a felhordott anyagmennyiségtől. Hátránya, hogy a pergamen a levédett területen nem tisztul, nem lágyul, ezen kívül a kezelt pergamenrészben lévő apoláris szennyeződések oldódhatnak a ciklododekán oldószerében, ezáltal vízfoltszerű perem alakulhat ki a levédett rész szélén.45 A felvitelhez csak olyan eszközöket szabad használni, amik nem oldódnak apoláris oldószerekben, különben idegen anyagok kerülhetnek a műtárgyba (pl. műanyag cseppentő használata az anyagában lévő lágyító miatt nem javasolt).46

Fixálás esetén a színes anyagokon beavatkozás előtt oldódási próbát kell végezni a használni kívánt oldószerekkel, mert azok oldhatnak egyes színezékeket, tintákat, festékeket.

Tisztítás (száraz, nedves)

A tisztítás célja a tárgy anyagait károsító, esztétikai képét zavaró, tanulmányozását akadályozó szennyeződések eltávolítása.

A folyamat visszafordíthatatlan, ezért nagyon megfontoltan kell végezni, ügyelve a használatból eredő jelek, nyomok megőrzésére. Bizonyos szennyeződések a műtárgy használatának velejárói, vagy a történetére utalnak, ezért megtartásuk etikai szempontból indokolt és szükséges.47 Minden esetben tanácsos kerülni a túltisztítást.

Száraz, mechanikus tisztítás: a felületi, lazán kötött szennyeződések eltávolítása.

Nedves, oldószeres tisztítás: a bőrbe (illetve a tárgy egyéb anyagaiba) beszívódott szennyeződések, és az ott keletkezett lebomlási termékek kioldása. Ezt mindig meg kell előzze a száraz tisztítás azért, hogy elkerüljük a felületi szennyeződések bejutását a mélyebb rétegekbe, a rostok közé.

43 A többi oldószer emberi egészségre sokkal veszélyesebb, ezért használatukat nagyon körültekintően kell mérlegelni.

44 Watters 2007.

45 Ha egyéb szerves műtárgyakon olvadék formájában alkalmazzuk, a ciklododekán maga is oldhat szennyeződéseket, ez lehet az oka az esetenként kialakuló peremnek az átkent felület körül.

46 Jägers — Sicken 2012. pp. 36-38.

47 Ilyen pl. bizonyos sámándobokon megfigyelhető korom, ami azért

került a bőrre, mert a dobot használat előtt tűz fölé tartották, ezáltal

a kissé megereszkedett dobbőr kifeszült, (lásd jelen kötetben Beöthyné

Kozocsa et al 18. kép.)

A műtárgyak mechanikus tisztítása függ azok felületi kidolgozásától, azonban mindig igyekezzünk egységes felületet kialakítani, finoman, óvatosan és körkörös mozdulatokkal dolgozni, hogy elkerüljük a „csíkos” felület kialakulását. Az alkalmazni kívánt anyagot mindig érdemes kisebb területen kipróbálni. Ügyelni kell a pergő, porlékony tinta- és festékrétegekre, mert ezeket megsérthetjük, ledörzsölhetjük. Kerüljük az üvegceruza vagy csiszolópapír használatát, mert túlzottan felsértik a felületet, és megváltoztatják annak textúráját. A lecsiszolt felületű, úgynevezett barka nélküli pergamen bársonyos, bolyhos felszínét csak nagyon óvatosan tisztíthatjuk, ügyelve arra, hogy ne változtassuk meg a felületét. Mindig a legkíméletesebb módszerrel és anyagokkal kell kezdeni, mint a puha ecsetek, mikroporszívó, kaucsuk (latex) szivacs. Az utóbbi kivételével minden radírféle hagy maga után törmeléket. Ezeket a morzsákat nagyon fontos gondosan eltávolítani, mert kéntartalmuk és egyéb adalékanyagaik miatt öregedésük során bámulnák és savas anyagok keletkezhetnek belőlük.48 *

A latex szivacs természetes kaucsuk vulkanizálásával készül, előnye, hogy nagy fajlagos felületén megköti a lazán rögzült poros szennyeződést, miközben nem hagy maga után semmilyen anyagmaradványt. Puhább és kissé keményebb változata egyaránt ismert, azonban mindkettő nagyon finom, kíméletes tisztítást tesz lehetővé. Különösen alkalmas korommal szennyezett felület tisztítására.44 Kereskedelmi forgalomban kaphatók különböző kiszerelésű radírporok, kis pamutpámába töltve is. Ezek többnyire nagyon apró szemcséjüek, különösen igaz ez a radírpárnára, amiből csak a legapróbb szemcsék potyognak ki. A radírporok legfeljebb a kötőpergamenek tisztítására alkalmasak, a lecsiszolt barkájú írópergamenek és bizonyos nyersbőr tárgyak (pl szőrös vagy rücskös felületű bőr) anyagából nem lehet teljesen eltávolítani azokat. Azonban a kicsit tömörebb radírok (pl. vinii radír) lereszelésével mi magunk előállíthatunk nagyobb szemcseméretű radírmorzsát, ami alkalmas lehet pergamen tisztítására. Használatakor javasolt pamutkesztyűt viselni és ezzel terelgetni a morzsákat a felületen. A következő fokozat a radírszivacs (Wishab szivacs50) használata. Ebből a fehér színű, alacsonyabb kéntartalmú változat javasolt, lehetőleg kisebb darabokra vágva és finoman dörzsölve a felületet. Végül a különböző vinilradírok, radírceruzák is használhatók, amennyiben a pergamen vagy bőr felülete nem nagyon sérült.

Korábban a szennyeződések minél teljesebb eltávolítása volt elfogadott, ma azonban már a tárgy történetére, korára utaló nyomok megtartására törekszünk, és ez

48 Roelofs et al 1999. (az eredeti cikk fordítása megjelent: Papíripar 2004/2, pp. 67—72., www.pnyme.hu/kiadvanyaink).

49 Restaurálási anyagokat, eszközöket forgalmazó cégek egyéb tisztításra ajánlott szivacsokat is árulnak, ezek összetételéről a szerzőknek nincs információja. Használatuk előzetes próba után javasolt.

50 A sárga színű anyaga sztirol-butadiéngumi, a fehér szivacs anyaga faktisz, amit növényi olajokból kénnel történő melegítéssel állítanak elő. A radírszivacs hátoldalára felvitt kék műanyag poliuretán-észter.

106