Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra
amikor a penész konidiumai és fonalai is nedvesek, vízzel teltek. Az eljárást körültekintően kell végezni, hogy a műtárgy anyagainak károsodását elkerüljük. Elektromágneses és ionizáló sugárzások A rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzások (UV, gamma) kémiailag aktív molekulák létrehozásával elpusztítják a mikroorganizmusokat. 6 Éppen e nagy energia miatt bőr és pergamen tárgyak kezelésére nem ajánlhatók, mert azokban fotooxidációs lebomlást indítanak el. 7 Az UV sugárzás azonban alkalmas lehet restauráló laborok levegőjének, esetleg segédanyagok fertőtlenítésére. A gamma sugárzást Hollandiában fertőzött levéltári iratanyag egyszeri fertőtlenítésére használják annak ellenére, hogy bizonyos papírfajták esetében kimutatták a káros hatást. Máshol nem terjedt el az alkalmazása. Oxigénmentes környezet A csökkentett (0,1-1%) oxigéntartalmú környezetben a penészek nem tudnak növekedni, de még 3 hét után is életképesek maradnak. Ez a fertőtlenítési mód tehát esetükben nem olyan hatásos, mint a hőmérséklet csökkentése, ráadásul viszonylag nehéz is előállítani és fenntartani ilyen körülményeket. A tárgyak tárolása során az oxigénmentes környezet kialakítása történhet megelőzési céllal._s Ekkor a tárgy egy oxigén számára nem átjárható vitrinbe vagy műanyag zacskóba kerül, amibe oxigénmegkötő anyagot is tesznek, majd lezárják. Az oxigénmegkötő anyag (pl. Ageless26 27 28 29 * 30 31 32 33 34 35) a zárt térben lévő oxigént megköti, így alakul ki az oxigénmentes környezet. Az Ageless, gázokat át nem eresztő fóliában képes az oxigénszintet 0,01% alá csökkenteni. A folyamat kezdetén azonban az oxigén adszorpciója hőfelszabadulással jár, ami az erősen lebomlott pergament károsíthatja. Gázzal történő fertőtlenítő módszerek Etilén-oxid gáz Az etilén-oxid (H2COCII,, dietilén-oxid) színtelen, jellegzetes szagú, igen reakcióképes, gyúlékony és robbanékony gáz. Múzeumi tárgyak (eleinte rovarfertőzött textilek) fertőtlenítésére 1933 óta használják, a tapasztalatok szerint minden mikroorganizmust (azok szaporító képleteit, spóráit is) elpusztít. A kezelő gáz összetétele: 10-15% etilén-oxid és 85-90% széndioxid, melyet általában megemelt hőmérsékletű (50°C) és páratartalmú (80-90%) térben alkalmaznak. Úgynevezett tömeges kezeléseket végeznek vele (pl. levéltári, könyvtári dokumentumok, könyvek esetében) nagyon szigorú biztonsági előírások szerint, mivel erősen rákkeltő és mutagén hatású. A porózus anyagok 26 Reichart 2002. 27 Lásd jelen kötetben Kozocsa et al 2013. p. 81. 28 Iskander 1998. 29 Ageless: kevés kéntartalmú, felületén tengersóval bevont vas(Il)-oxid, ami oxigén megkötésével vas-hidroxiddá alakul (Morgós 2001.). hosszú időre megkötik az etilén-oxidot, ezért fertőtlenítés után a tárgyak alapos, több hónapos szellőztetésére van szükség, hogy ne okozzanak a velük dolgozóknál egészségkárosodást.’0 A Corvina programban illuminált kódexlapok kezelésére is használták 25-30°C hőmérsékleten, 60% RH mellett, és a kezelés után szemmel, vagy mikroszkóppal megfigyelhető elváltozást nem tapasztaltak sem a pergamenen, sem a festett és aranyozott rétegeken/1 Az Európai Unióban 1991 óta tilos növények vagy növényi termékek fertőtlenítésére etilén-oxid alkalmazása. Ipari használata engedélyezett, Magyarországon még könyvtári, levéltári gyűjtemények tömeges fertőtlenítésére is alkalmazzák. Az etilén-oxid, (csakúgy, mint a metil-bromid és a metil-klorid) a fehérjék metilezését okozza. Ez azt jelenti, hogy a molekulákhoz metilcsoport kapcsolódik kovalens kötéssel, ami megváltoztatja az alapszerkezetüket, ezért Florian szerint pergamen tárgyak kezelésére nem javasolt.32 Formaldehid és paraformaldehid Könyvtári és levéltári raktárak tömeges fertőtlenítésére még ma is használják a formaldehidet, ami szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, száraz körülmények között lobbanékony, a levegővel könnyen robbanó elegyet alkot. Hatékonyan elpusztítja a legtöbb baktériumot, penészfajt és a spórákat is azáltal, hogy kémiai szerkezetüket megváltoztatja. Alkalmazása folyadék vagy gáz halmazállapotban történhet, de utóbbi formájában hatékonyabb, ezért általában így használják. A gázképzés többnyire formalin és kálium-permanganát vagy hidrogén-peroxid reagáltatásával történik. Napjainkban paraformaldehidet párologtatnak el magasabb hőmérsékleten, így képzik a formaldehid gázt.3’ A fent említett kémiai átalakulás a cserzetlen bőrben és pergamenben is végbemegy. Ennek során a formaldehid kovalens kötéssel kötődik a fehérjelánchoz és a láncok között is kovalens keresztkötéseket hoz létre.’4 A folyamat tulajdonképpen azonos a füst- vagy aldehid cserzéssel, vagyis megváltozik a bőr kémiai szerkezete, ezért ez a fertőtlenítő eljárás nem javasolt pergamenkötésű könyvek, oklevelek, illetve az ilyen tárgyakat tartalmazó könyvtárak, irattárak fertőtlenítésére sem. Mivel rákkeltő hatást is tulajdonítanak neki, egészségvédelmi szempontból is veszélyes anyagnak számít. Illóolajok Különböző növényi olajok pl. a neem olaj (Azadirachta indica növény olaja), a szegfűszeg-, fahéj- és kakukkfűolaj, természetesnek tekintett fertőtlenítőszerek/5 Legtöbbjük a terpének közé tartozik, de előfordul bennük fenol, keton vagy aldehid csoport, ami kémiailag aktívvá teszi azokat. Feltehetően ezek felelősek a mikroorganizmusok 30 Kastaly - Schramkó 2001. 31 Beöthyné Kozocsa 1992. pp. 21-23. 32 Florian 2004. p. 95. 33 Cadirci 2009. 34 Kite - Thomson 2006. 35 E. Nagy - Várfalvi 2013. p. 82. 103
