Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Nyárádi Zsolt: Bögöz középkori temploma és temetője
Bögöz középkori temploma és temetője Nyárádi Zsolt A 12. század folyamán keletkezett Bögöz a Nagy-Küküllő menti udvarhelyi és a székelykeresztúri medencék közötti kisebb Bögözi-medencében helyezkedik el (1. kép). A régészeti kutatások szolgáltatta hullámvonaldíszes fazekak és cserépbográcsok mellett1 szintén a korai alapításra utal elnevezése. Ferenczi István a biigiiz szóból származtatja, amelyet szerinte a besenyők használhattak, így a falu első telepeseit is ennek a népcsoportnak tulajdonította.1 2 3 Az újabb, főként antropológiai kutatások jelentős mértékben módosították a falu és tágabb értelemben Udvarhelyszék 12. századi lakóinak etnikai jellegét érintő ismereteinket. ’ Az 1333-ban először említett templom4 5 a Nagy- Küküllő bal oldali teraszán található, keletről a Kányádi patak határolja. A gótika jegyeit magán hordó templom a kisebb átalakításokat követően is jelentős mértékben megőrizte középkori jellegét, mely az egyik legszebb és leglátogatottabb Küküllő menti egyházi épületek közé emeli. Annak ellenére, hogy a templomnak kiemelt szerepe van a műemlékek között, mégis igen keveset tudunk annak építési fázisairól, kezdeteinek pontosabb keltezéséről. Ez főként annak tudható be, hogy noha a templom álló és látható részeit művészettörténészek sora vizsgálta/' valahogy mindig elmaradt az épület felújításával járó régészeti és egyéb irányú kutatás. A középkori templomot érintő első fontos megfigyelések az 1865-ös felújítás alkalmával történtek, ugyanis ekkor észlelték először a reformációt követően lemeszelt északi falon lévő falképeket.6 Ezeket 1898-ban Huszka József bontotta ki,7 ellenben restaurálásukra nem kerülhetett sor, sőt még 1943-ban sem, amikor Dercsényi Dezső helyszíni vizsgálatait követően kilátásba helyezte konzerválásukat. 1966-ban újabb felújításokat végeztek a templomon, akkor is elmulasztva annak alapvető kutatásait, ellenben a templombelsőben történő padlócserét követően az akkori lelkész, Vetési Sándor feljegyzései és vázlatrajzai mindmáig értékes adatokkal szolgálnak. Megfigyelései 1 1960-1961 között a bögözi Víziokon zajló leletmentő ásatás során Árpád-kori leletekre és lakóháznyomokra bukkantak, amelyekből fenékbélyeges fazekak és cserépbográcsok töredékei kerültek felszínre (Ferenczi 1974. pp. 166—169.). 2 Ferenczi 1974. pp. 172-173. 3 Benkő 2012. pp. 65-67. 4 1333 item dominicus de Bugus solvit XIII banales (Mon Vat I. 115.). 5 Entz 1996. p. 137. 6 A festett falfelületeket az északi falon levő ablak kicserélésekor észlelhették, amikor leverték a környezetében a vakolatot. 7 Csehély 1898. pp. 388-393. szerint a mai templom gótikus szentélye helyén egy méreteiben nem sokkal kisebb félköríves záródású románkori szentély volt. Kiderült továbbá, hogy a szentélyben egy kripta található, a hajóban mintegy fél méter mélységben megmaradt a kőből készített gótikus padló, valamint addig nem ismert faragványok kerültek elő, ezek mellett a hajó gótikus terrakotta bordáinak töredékei is.6 Az 1990-es években a templom külső vakolatának eltávolítását követően újabb középkori faragványok kerültek elő, amelyeket Benkő Elek fényképes dokumentációban örökített meg. A templom célirányos kutatására és restaurálására 2009-ben indítottak el egy programot. Ennek keretében az év folyamán egy főként építészekből álló csoport felmérte a teljes templombelsőt. Ezzel párhuzamosan megelőző régészeti feltárásokra is sor került Sófalvi András vezetésével, mely az építészeti előtanulmány követelményeinek megfelelően történt. A három kis felületű szelvény (egyik a torony és a hajó környezetét és kapcsolatát vizsgálta a déli oldalon, a másik kettő az északi oldalon a sekrestye külső és belső felületét kutatta) elsődleges célja a templom alapfalainak statikai vizsgálata volt, valamint információkat szerezni a lelőhely rétegtanáról, állapotáról. A rövid ideig tartó kutatás a kisméretű régészeti felületek ellenére is számos új információval szolgált. A dél-nyugati részen nyitott szelvényben sikerült kimutatni, hogy a hajó és a torony az addigi feltételezéseknek megfelelően szervesen egybeépült. A feltárt, melléklet nélküli, egymással és a templom déli hajófalával szuperpozícióban levő sírok pedig rávilágítottak arra, hogy a déli fal helyén korábbi temető volt, tehát lennie kellett egy korábbi templomnak. Az északi oldalon pedig előkerültek 1. kép. Bögöz és temploma műholdas felvételen. 8 A feljegyzéseket és vázlatrajzokat Vetési László a Flaáz Rezső Múzeumnak adományozta, összegzését említi Dávid 1981, 78, valamint Sófalvi 2010. p. 31. 9
