Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása

rátör szakember, művészettörténész és műemlékvédelmi szakértő is részt vehet. A restaurálási munka összetevői Kutatás A kutatás az adatgyűjtés legszélesebb spektrumát érin­ti. Mivel csak részben feldolgozott korszakról van szó, a szóbeli, személyes információk is fontosak lehetnek. Az adatgyűjtés alapja, a múzeumi, levéltári, könyvtári ku­tatás, és ezeket jól kiegészíthetik az analóg példák. A ké­pes anyagoknak, korabeli fotóknak, filmrészleteknek, új­ságcikkeknek, eredeti kartonrajzoknak és mintamezőknek is meghatározó szerepük lehet az adatok összegyűjtésé­ben. Ezek a gyakorlatban jól felhasználható információkat tartalmazhatnak a műtárgyak, az üvegablakok és díszmű­­üvegezések keletkezési körülményeiről, későbbi sorsuk­ról, mesterekről és műhelyeikről, - ezzel összefüggésben a felhasznált anyagokról és az alkalmazott technikákról. Hasznosak lehetnek az épületek építésével kapcsolatos dokumentumok, - az építész, az építtető neve, az építé­szeti rajzok a feljegyzésekkel együtt. A századfordulón szoros munkakapcsolatban dolgoztak az építészek és az iparművészek. Védett épületek esetében rendelkezésre áll a művészettörténész, építészettörténész által elkészített tudományos dokumentáció, amely jó kiindulási alap lehet a restaurátor számára a további kutatásokhoz. Ennek bir­tokában könnyebb analóg példákat és leírásokat találni az adott művel kapcsolatban, a Kárpát-medence emlékanya­gával összefüggésben, forrásértékű dokumentumokat, eredeti színes, legtöbbször méretarányos kartonrajzokat, mintakönyveket, szakmai tartalmú levelezéseket találha­tunk a Róth Miksa Emlékház és a budapesti Építészeti Múzeum gyűjteményében. Nemzetközi viszonylatban is kivételes a Róth Miksa hagyaték gazdagsága, amelyben több ezer kartonrajz és dokumentum maradt fenn a mes­tertől és a műhelytől (8. a-d. kép). A kutatómunka fontossága Miért olyan fontos a kutatómunka az üvegablakok ese­tében? Az épületeknél az építészeti tervek mellé elkészí­tették az üvegablakok méretarányos, általában M=l:10, M=l:5 léptékű színes terveit. Az eredeti, beazonosítható kartonrajzok hiteles támpontot adhatnak az üveghiányok pótlására, a részleges, vagy teljes rekonstrukciókhoz, a kompozíció, az anyaghasználat és színalkalmazás, vala­mint a technika vonatkozásában is, mivel ezek részlet­gazdag, sok információt tartalmazó tervek a szakembe­rek számára. Azért beszélhetünk „csak” támpontról, mert általában nem az összes, csak a jellemző nyílászárókhoz készültek tervek (8. c-d., 14. e. kép)22. Egy terv több ablak motívumainak kiindulópontját adhatta. Számos esetben 22 Róth Miksa műhely, Budapest, V. Báthory u. 4. Horty Paula egykori lakása fogadóterének 2 ablakához egy tervet készítettek, amin látszik a mester aláírása. a kartonrajzokon fellelhetjük a nemzetközi mintakönyvek motívumkincsét23. Az egyes magyar műhelyek maguk is készítettek mintakönyveket (Kratzmann Ede, Róth Miksa), de a már meglévő kartonok, vagy egyes részei is mintát adhattak egy-egy újabb munka elkészítéséhez. A kutatómunká­val közvetlenül, vagy közvetett úton fel lehet deríteni a műtárgy keletkezésének körülményeit, az azóta eltelt időszak eseményeit, beavatkozásait, a legapróbb részle­tektől a legtágabb összefüggésekig. Felmérés A felmérés a restaurálás első művelete számszerűsített - vázlatokkal is ellátott - adatai pontosan dokumentálják az üvegablakok formáját, tagoltságát, a mezőalosztáso­­kat, a több ponton felvett, magassági és szélességi mére­teket mm-ben kifejezve. Tartalmazza a díszüvegezések befogadására szolgáló nyílászárók adatait, szerkezetét, épületen belüli elhelyezkedésüket. Támpontot ad a beépí­tésjellegére vonatkozóan. Rögzíti a falcméretet (a befog­laló keret belső mérete), az egyes üvegpanelek méretét (ami kisebb, mint a falcméret!), a szélvas(ak) felfogatá­­sának helyeit az ablakpanele(ke)n, továbbá a szélvasak kifuttatásának, kapcsolódási módját a tartószerkezethez stb. Minden üvegmezőt külön-külön be kell jelölni, amit vázlatrajzokra átvezetve lehet nyomon követni. A jelzése­ket a műveletek alatt meg kell őrizni. A felmérés célja nemcsak a mennyiségi adatok össze­gyűjtése, hanem a különböző állapotban és romlottsági fokban lévő ablakok, meghatározott csoportosítása, ami a restaurálási munka megszervezéséhez nyújt segítsé­get. Ez a visszakereshető, mérőszámokkal is megjelölt kimutatás adja a restaurálással kapcsolatos dokumentáció kiindulási pontját. A felmérés különösen fontos az ismét­lődő motívumú, vagy hasonló mintázatú ablakpaneleknél. A beazonosíthatóság a kis eltérésekkel megvalósult, orna­­mentális díszítésű és geometrikus motívumú ablakoknál lehet különösen fontos, a restaurálás utáni visszaépítés hitelességének megőrzése érdekében. Tárgymeghatározás - készítéstechnikai leírás A műtárgyak leírása magába foglalja az adott mű vizu­ális megjelenésének sajátosságait, - mit ábrázol, milyen díszítéseket alkalmaz, milyen kompozíciós elveket követ, (figurális, omamentális, geometrikus, stb.), milyen szer­kesztési szempontokat vesz figyelembe, (bordűr, terülő­minta, középmotívum, osztatlan vagy osztott képmező, stb.) stílusjegyeit, stílusát (ha van ilyen). Tartalmazza az adott műhöz felhasznált anyagok felsorolását, (üveg, üvegfestékek, fémek, stb.). A 19-20. század fordulóján készült üvegablakoknál alkalmazott anyagok rendkívül 23 A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia ablakain, Julius Hoffmann, Bunte Verglasungen, 1905 Stuttgart, mintakönyvének motívumaiból is találunk részleteket. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom