Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett "Törékeny haszontalanságok" kiállítás hozadékai
felmenve a Tatár útig, onnan a Kis Hegyes árnyéka szél in kikerekedve a mutató fához attól mindenütt az élen, vagy az úton ki egészen a Torja hágója tetejéig[...]”36. Sovánka Erdélybe érkezésekor a háromszéki üveggyártás több mint két évszázados múltra tekint vissza, de pontos kezdeteiről nincs megbízható forrásunk, csak feltételezhetjük, hogy a 17. században Zalánpatakon működő huta mintájára a Mikó grófok is hozzáfognak az üveggyártáshoz valamikor az 1700-as évek elején — esetleg korábban —, amikor a térség még a Mikó család tulajdonában és Fehér (később, 1765-1876 között Felső-Fehér) vármegye része volt. Elképzeléseink szerint a Mikó család üveggyártásának több helyszíne is volt Háromszéken. A legenda szerint Zsombor településen és Almáson kezdődött, de Málnáson, Mikoújfalu határában is volt üvegcsűr, és az utolsó állomása a mai Sepsibükszád volt. A málnási üvegcsűrről korábban már értesültünk, a mikóújfalusi telepítésről a Vármegye ítélőszéke előtt 1840. március 16-án tett tanúvallomásokból tudunk, amelyet Maurer Mihály főbíró hajtott végre az ítélőszék „alázatos szolgái - Gyergyó Ujfalvi Soliom András és Pávai Vájná Ferentz” jelenlétében, amelyben a „Kérdések ezek valának: 1- o Ismerié a Tanú Nemes Felső Fejér Vármegyében fekvő Mikó Újfalunak Birtokosait? S ha igen számlálja azokat elé név szerént. 2- 0 Tudja é a Tanú, hogy azok közül melyik Ősi Birtokos, és hányad részes? Ha tudja mondja meg. 3- or Számlálja elő a Tanú melyik Helységgel határos Mikó Újfalu, és határa hol végződik? 4- er Emlékezike a Tanú arra, amikor Újfaluba emberek kezdettek telepedni? Ha igen mi okból, mi renddel, és miért nem telepített edgyik[!] Birtokos annyit mind a másik? 5- ör A megtelepedés előtt, hogy használták a Mikó Ujfalusi Határt a Birtokosok? 6- or Hídvégi M[é]l[tósá]gos Gróf Nemes János Császári Királyi Camerariusnak Leopold jeles rend vitézzének és Nemes F[első]. Fejér Vármegye Fő Ispánnyának[!]- vagy Eldödeinek[!] mik voltak foglalásai? Azokot ki foglalta el? Törvénnyelé vagy erőszakkal? S mi a mostani birtoka? 7- er Kik foglalták az elé számlált Birtokosokon kívül az Mikó Ujfalusi Határba — és mi utmodon[!]? 8- or A Kortsomárlás Limitálva vagyoné? Ha igen mikor, kiknek jelen létiben történt? Ha mint, hogy használják a kortsomárlást a Birtokosok? 9- es A fellyebb[!] megnevezett Birtokosokon kívül ki mikor foglalt az Ujfalusi Határba? És micsoda szín alatt?”37 Ezen kérdésekre a 24 valló közül a legidősebb- mikóújfalusi Orosz Miklós, aki Mikó Miklós „taxás embere” és 106 évesen, az első valló is -, válaszát idéz-36 Fond 253. Mikó- Rhédey család levéltára. Faso. 130 (31 fóliót tartalmaz) - Acte procesuale (1663-1896) I.A) Moşii din Transilvania - Moşia Micfalău (Mikóújfalu), Folio 3. 37 Fond 253. Mikó-Rhédey család levéltára, Fasc. 132 (42 foliót tartalmaz) - Acte procesuale (1840-1893) I.A) Moşii din Transilvania - Moşia Micfalău (Mikóújfalu) Folio 1 recto, verso. zük: „1-söre A Kérdésben nevezett Mikó Ujfalusi Birtokossait esmérem, Gróf Mikó Miklós, Gróf Mikó György és Gróf Nemes János Ő n[agy]s[á]gokot. A 2-ra Gróf Mikó Miklós Ő n[agy]s[á]ga volt á fej, mikor hellyet, vagy makkot adtak el mindenkor Gróf Mikó Miklós Úrtól akudták[!] - a 3-ra Nap Keletről szomszédos Torja, Futásfalva, Ikafalva, és a Csemátoni erdőkkel Délről Málnással az úgynevezett Szál Dobos pataka, N[ap], Nyugatról az Olt vize - Északról a Zsombor pataka, mely elválasztja a Bikszádi[!] Határtól - s a 4-re Amikor ezen Mikó Újfalu nevet viselő falu épült, tudom a régi faluban, mely Málnási Üveg Csűmek[!] neveztetett, hogy szállottak a Sebesztyén eleje Győrgy[!], Karatson, és Puszkás Péter tudom - az 5-re Semmit - a 6-ra Foglalásokot nem tudok - Birtokát pedig Gróf Nemes János Úr Ő n[agy]s[á]gának egy nehány Házból állót tudok - a 7-re Senki más a Birtokosokon kívül nem foglalt, a 8-ra A Kortsoma Limitálva vagyon, s a Grófok használlyák[!] - hogy ki jelenlétiben limitáltatott azt nem tudom - a 9-re Ennek előtte a Grófok emberei foglaltak az udvar engedelméből, s most egy darab időtől fogva nem szabad.” 3 A tanúvallomásból kiderül, hogy a málnási üvegcsűr korábban létesült, mint az új telep ami Mikóújfalu lesz, de ez utóbbi is régebbi telepítés lehetett (mint Bükszád), mert a 106 éves valló sem emlékezett pontosan a telepítés idejére és mások (akiknek nem lehetett memóriagondjuk mint esetleg az első vallónak) is hasonlóan nyilatkoztak, de már emlékeztek a felköltözésre, tehát valamikor az ő idejükben kellett történjen, legfeljebb 50 évvel vallomásukat megelőzően. így, a második valló, mikóújfalusi Nemét János, aki 67 esztendős, gróf Mikó György és Imre embere, katolikus hite szerint vallotta, hogy: „[...] A Régi Falu hellyére való letelepedést nem tudom, hanem azt tudom, mikor ide kiszállottunk [...] a megtelepedés előtt erdőnek hallottam lenni, annak utánna az Oltszemi és Bodoki Grófok Üveg Csűrt[!] csináltattak, s amig innen Bikszádba[!] felköltöztetett a két Gróf használta s így kezdettek az emberek megtelepedni annak utánna[...]Ennek előtte az Udvarok engedelméből a Colonusok egy egy kevés hellyet magok számokra foglaltak - de most meg van tiltva.”39 A harmadik valló mikóújfalusi Sebestyén Antal 61. esztendős, katolikus és gróf Mikó Miklós „Taxás embere” így nyilatkozik: ,,[...]Régi Falu4" hellyére való megtelepedést nem tudhatom, hanem azt tudom, mikor ide (azaz a mai Mikóújfalu helyére) ki szállottunk, [...] A megtelepedés előtt erdőnek hallottam lenni annak utánna az Oltszemi és Bodoki Grófok Üveg Csűrt[!] csináltattak, s amig innen Bikszádba[!] felköltöztetett, a két Gróf használta, s így kezdettek az emberek megtelepedni[...]”41 Ha hiszünk a vallomásoknak, akkor már biztos, hogy Bükszád előtt Málnáson, majd Mikóújfaluban működött üveggyártás, a kérdés az marad, hogy pontosan mikor is 38 Fond 253, fasc. 132/2 39 Uo. 40 A „Régi Falu” tehát Málnás lehetett, míg az „Újfalu” az Mikóújfalu. 41 Fond 253, fasc. 132/3 76
