Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Koppán Orsolya - Tóth Zsuzsanna: A tintamarásos kéziratok stabilizálása kalcium-fitát/kalcium-bikartonát eljárással. A kezelés alkalmazása az Apor-kódex restaurálása során

19. kép. Az írott részek javításához öntött és festett kiegészítő papír.

20. kép. A javításhoz használt kiegészítő papírdarabkát, mérete miatt, csak ecsettel lehetett mozgatni.

22. kép. Az írott rész javítás előtt.

23. kép. Az írott rész javítás után.

21. kép. A tintamarásos papír javítása.

24. kép. Hosszan szétnyílt és kitöredezett lap, javítás után.

Mivel a tintamarás szinte kizárólag az írott részeket érintette, a javító papír színét a tinták színéhez kellett hangolni (19. kép). Az e célra öntött vékony javítópapírból apró, mákszemnyi, tépett szélű darabkákat kiszabva keletkeztek azok a „szöszök”, amelyekből a megfelelő színárnyalatú és formájú darabkát kiválasztva, a legkisebb látványbeli változást okozva lehetett a sérüléseket kijavítani (20. kép). Ezek és a javító papírdarabkák mérete miatt a javítás két ecset használatával történt. Vékony metil-cellulóz réteg egyik ecsettel való felhordása után a másik, megnedvesített ecsettel lehetett a helyére illeszteni a kiválasztott javítópapír „szöszét” (21. kép). A hiányok és repedések javítása után, Bondina és enyhén nedvesített szívó papírok között történt a lapok simára préselése (22-24. kép). A tinták porlását a zselatinos utánenyvezés ugyan csökkentette, de nem szüntette meg, ezért a lapokat Klucel M8 3%-os alkoholos oldatával átkenve fixáltuk. Ezután következett a könyvtest összeállítása és a kötés restaurálása (25-28. kép).

8 Klucel M. (hidroxi-propil-cellulóz). A különböző betűjelű Klucelek különböző polimerizációs fokú változatokat jelentenek. A Klucel M a repedezett, leváló festékeknek a hordozóhoz való rögzítéséhez használható leginkább.

63