Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Korhecz Papp Zsuzsanna: A bácsi Vérkép restaurálása
A bácsi Vérkép restaurálása Korhecz Papp Zsuzsanna Bevezető E tanulmány a bácsi ferences kolostor ismeretlen szerzőjű Vérző Szűz Mária kegyképének1 restaurálásáról szól, mely 2006-ban, az Illyés Közalapítvány támogatásával valósult meg. A restaurálási feladatok, kutatások és munkafolyamatok ismertetése mellett bemutatja a Habsburg Birodalom területén elterjedt, pestis ellen védő, ún. Vérkép ikonográfiái típusába tartozó kegykép eredetét és történetét, amelynek ismerete fontos volt a restaurálás sikeres megvalósulása szempontjából. Egy védett műtárgy restaurálása kapcsán felmerülő gondok, a restaurátor-etika és a szerbiai műemlékvédelem hozzáállásának problémáit is feszegeti az írás. A restaurátorok többsége nem egyetemeken vagy országos múzeumokban tevékenykedik, legtöbbjük egy régióban magányosan dolgozik, s imigyen gondolkodik: „sem a törvények, sem a tulajdonos nem követelik meg a kutatásokat, melyeket ráadásul helyben el sem lehet végezni, s anyagi vonzatúk is van, s valójában úgyis csak azt dokumentálják, amit részletes megfigyeléssel egy tapasztalt restaurátor maga is lát”. A restaurátor-etika alapja, hogy hogyan viszonyulunk egy műtárgyhoz, s ma a világhálóval összekötött valóságban elképzelhetetlen úgy restaurálni, hogy nem végezzük el a fototechnikai vizsgálatokat (normál, súrlófényes, UV, IR és röntgenfelvételek), és nem készíttetünk mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatokat. A nagyműszeres vizsgálatokhoz is mindig lehet partnert találni, de ez már komolyabb utánajárást igényel. E tanulmány arra is feleletet próbál adni, hogy miként lehet kutatási lehetőségek háttere nélkül, önmagunk számára és a műtárgyat tiszteletben tartva, az egyetemi tanulmányaink során felállított mércéknek eleget tenni, akkor is, ha bejáródott utak nem állnak a rendelkezésünkre. Mindezt egy levélváltással, vagy egy infra tartományban is működő kamera kölcsönkérésével és a helyi orvosi röntgengéppel meg lehet oldani, csak akarni kell. Természetesen fényképezőgépe és UV lámpája kell legyen minden restaurátornak. A kapott eredmények olyan kérdések eldöntésében tudnak segíteni, melyeket nem lehetett előre látni, s elvégzett munkánkat támogatják, színvonalát emelik minden esetben. A bácsi ferences kolostor Bács (Bac) városka a mai Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Bácska nevezetű egységének 1 1722, 143x109 cm, olaj, vászon. dél-nyugati határán fekszik, Horvátországhoz és a Dunához közel. Erről az ősi múlttal rendelkező, mára igencsak elfeledett településről kapta hajdan nevét a történelmi Magyarország Bács-Bodrog vármegyéje. Valaha püspöki székhelyként tartották nyilván, középkori várának romjai, melyek falai között Szent László királyunk tartott országgyűlést, ma is lenyűgöznek hatalmas méreteikkel. E vidék Erdélyhez és más közép-európai vidékekhez viszonyítva nagyon szegény középkori emlékekben, a hódoltság és a felszabadító háborúk, még az alapokat is eltüntették. Ami megmaradt, azt sem kezeli méltóképpen a szerbiai műemlékvédelem, mely mindenkor saját nemzeti múltja emlékeinek felmérését és megőrzését helyezi előtérbe. A bácsi Mária mennybemenetele ferences templom és rendház évszázadok óta állja az idők viharait. Az isten házát a templomos lovagok építették a 12. században, majd tőlük a ferencesek vették át 1301-ben2. Az első rá vonatkozó írásos emlék 1169-ből való. Falain belül ispotály is működött a középkorban. A gótikus szentély és torony ma is látható, a hálóboltozat kőgerendái közötti mezők freskóit viszont több évszázados mészréteg fedi. A harangtornyot és a kolostort 1370-ben újíttatta fel Erzsébet királynő. A török időkben dzsámivá alakították. A hódoltság, de leginkább a felszabadító háborúk évtizedei alatt elnéptelenedett vidékre a 17. század legvégén javarészt sokác lakosság telepedik le a boszniai ferences tartomány gradovrhi szerzeteseinek vezetésével. Egészen 1923-ig a Magyar Királyság Kapisztrán Szent János ferences tartományához tartoztak, azóta a zágrábi székhelyű, horvát Cirill és Metód ferences tartomány része. A 18. században kibővítették a főhajót, megépítették az egyemeletes kolostort, és elkészült a templom barokk berendezése3, a magyarországi mesterek által festett mellékoltárképekkel4. 2000-ben, amikor a „Barokk utak Magyarországon” projektbe bekapcsolódva a szabadkai Városi Múzeum szakemberei körbejárták és lefotózták5 a Vajdaság barokk örökségét, találkozott először a szerző a bácsi ferences kolostor külső folyosóján a tanulmány témájául választott képpel, s úgy érezte, hogy a kifehéredett festményen csak alig sejthető Szűzanya ábrázolás segítséget kér tőle. A kifakult vászonkép előtt még akkor megfogadta - lehet, hogy ez komolytalan hozzáállásnak tűnik, bár inkább sze2 Sekulic, dr. Ante: Franjevci u backom Podunavlju. (Fanjevacka prisutnost u Subotici). 2001. Subotica, pp. 55-56. 3 Cvekan, Paskal: Franjevci u Bacu. Virovitica, 1985. 4 Korhecz Papp Zsuzsanna: Újjászületések. 2008. pp. 27-33. 5 Korhecz Papp Zsuzsanna - Kovacsev Ninkov Olga: Barokk a Vajdaságban. Szabadka, 2005. 40
