Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Szentkirályi Miklós: Megújult a máriapócsi ikonosztáz

13. kép. Az eredeti szöveg feltárás közben. 8. kép. Virág vörös festése a 19. századi alapozás és aranyozás alatt. 12. kép. A Spisák Gyula által festett Tanító Krisztus könyvét az 1943- 1946-os felújításkor átfestették. 9. kép. A vörös virágokból vett minta. Sztereo-mikroszkó­­pos kép (az objektív nagyítása kb. 5x). 10. kép. A vörös pigment, polarizációs mikroszkópos kép (objektív nagyítása 30x) keresztezett polarizátornál. A vörös festés esetében a mikroszkópos keresztmet­­szet-csiszolatokon a vörös réteg és az alapozás között helyenként aranyozásréteg található, azaz, a korábbi kifestéskor először az aranyozásréteget készítették el, majd utána hordták fel a vöröset. Átmenő fényben a vörös pigment szemcsekaraktere és optikai tulajdonságai alap­ján nehezen azonosítható, mert nagyon apró szemcsés (I -2|im), homogén szemcsézetű, magas törésmutatójú (n> 2), erősen kettőstörő. Feltehetően mesterséges cinó­­ber, pontosabb meghatározása nagyműszeres vizsgála­tokkal lehetséges. A mintában több helyen keményítő­szemcsék is vannak, ami vagy kötőanyag, vagy a pigment töltőanyaga lehet (8-10. kép). Csak kevés barokk kori aranyozást leltünk a gyü­mölcsfüzéreken, a kapuk fölötti baldachinok egy részén és a konzololtárok előlapján. A fent ismertetett gazdag polikrómia foglalta közre az ikonokat, melyek színvilága nemcsak a barokk korra jellemző, de megtalálható a bal­káni ikonosztázokon is (11. kép). A könnyezés 200. évfordulója alkalmával az ikonosz­­tázon nagyfokú felújítást végeztek, teljesen átalakítva az eredeti színvilágot. Spisák Gyula és Imre pesti oltárépítők egységes barna színnel festették át az ikonosztáz felépítmé­nyét, majd az ikonfal összes faragványát aranyozták fény, matt és bronzporos technikával. Ezt nevezzük a második történeti periódusnak. Az ikonosztáz alapsor, ünnepsor és apostolsor ikonjait újakra cserélték, melyeket Spisák Gyula és tanítványai festettek, a képek szignatúrái szerint 1896-ban. A régi ikonokból összesen öt maradt fenn, ezeket a Nyíregyházi Görög-katolikus gyűjteményben őrzik. 1943-1945 között újabb forduló következett be, ami­kor is a pécsi ferencesek irányításával a templom teljes berendezését átépítették, belső terét Boksay József tervei szerint újrafestették. Ekkor ismét vöröses-barna színre festették át az ikonosztáz építményét (harmadik történeti periódus), és teljesen felújították a kapukat, melyek szin­tén Spisák műhelyében készültek. Az ikonokba is belefes­tettek, minden bizonnyal javító szándékkal (12—13. kép). E legutolsó történeti állapotból kiindulva végeztük a helyreállítást. Megegyezés született, hogy a külön­böző történeti korszakok átalakításait tiszteletben tartjuk. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom