Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mara Gyöngyvér - Mara Zsuzsanna: Műtrágyakat károsító penészgombák és negatív hatásaik
1. diagram. Gombák okozta szimptómák és rendellenességek gyakorisága %-ban (Salkinoja-Salonen és mtsai. 2003 nyomán) ismerünk Altemaria sp., Aspergillu sp.s, Cladosporium sp., Myrothecium sp., Paecylomices sp. és Penicillium sp. fajokat, amelyeket a Fungi Imperfecţi mesterséges rendszertani kategóriába sorolhatunk. A penészgombák által okozott károk rendkívül sokrétűek. Növekedésük és terjeszkedésük az anyagban, mint például a gombák hifáinak behatolása, olyan komoly mechanikai és fizikai feszítő hatással járhat, hogy az anyag akár porrá is válhat. A deterioráció lehet kémiai jellegű is, amely során a penészgombák által termelt exoenzimek vagy szerves és szervetlen savak károsítják a műtárgyak építpítőelemeit (cellulóz, fehéije stb.). De nem ritkán találkozunk olyan penészgombákkal, amelyek hifái elszínezik és megtelepednek a műtárgy anyagában, anélkül, hogy táplálékul használnák fel azt. A papíron gyakran színes elváltozás is megfigyelhető, amely jelenséget foltosodásnak (foxing) nevezzük. A foltosodást többféle tényezőnek is tulajdonítják a szakirodalomban, a gombák által termelt a barna színű humin savaknak, a melaninnak valamint a tirozin alapú pigmenteknek. Újabb feltételezések szerint, a foltosodást a gombaspórákban található lipidek autooxidációja okozza’. A műtárgyak degradációja mellett, a penészgombák gyakran egészségi károsodásokat is okozhatnak. Ebben szerepet játszanak a spórák, a mikotoxinok, és az illékony szerves vegyületek4 (VOC). A penészgombák spórái 3 Flórian, M.-L. E: The role of the conidia of fungi in fox spots. In: Studies in Conservation, Vol. 41(2):, 1996. pp. 65-75. 4 Az illékony szerves vegyületek (rövidítve: VOC ill. VOCs volatile organic compound[s] alapján) azon szerves, azaz szénhidrogéneket tartalmazó vegyületek, amelyek könnyen elpárolognak (illékonyak), ill. már alacsony hőmérsékleten (pl. szobahőmérsékleten) gáz halmazállapotban vannak jelen. Az illékony szó azt implikálja, hogy a VOC-ok csoportjához tartozó anyagok a magas gőznyomásuk ill. az alacsony forráspontjuk miatt gyorsan elpárolognak (elillannak). http://www.kefa-intemational.com/hu/lexikon/voc.html allergiás eredetű szénanáthát és asztmás megbetegedést válthatnak ki. A mikotoxinok kisméretű és hosszú életű molekulák, amelyek lipofil tulajdonsággal bírnak, azaz képesek a kettős lipidréteggel határolt sejtekbe bejutni. A legjelentősebb mikotoxinok az aflatoxinok, trichotecének, fumonizinek, zearalenonok, az ochratoxinok és az ergot-alkaloidák . A műtárgyak degradációját okozó penészgombák jelentős hányada különböző tüneteket és rendellenességeket okozhat (1. diagram), a bőr imitációjától az felső légúti megbetegedésekig5 6. 4. A gombafajok tanulmányozása A penészgombák tanulmányozására leggyakrabban klasszikus mikrobiológiai módszereket használtak. A műtárgy felületéről vett mintát, steril körülmények között Czapek-Dox táptalajra oltják le, majd 30°C-on, kb. 5 napos inkubálási idővel tenyésztik ki. Az így képződött gombatelepeket morfológiailag, majd mikroszkópiásan elemezik. Az elektronmikroszkópia megjelenésével a pásztázó elektronmikroszkópiát (SEM - scanning electron microscopy) használják a műtárgyak penészgomba kolonizációjának, valamint mechanikai károsodásának kimutatására7. A molekuláris biológiai módszerek fejlődésének köszönhetően számos DNS alapú módszer használható 5 http://www.soltub.hu/down/mt/mikotoxinok.pdf 6 Salkinoja-Salonen, M. S. - Peltola, J. - Andersson, A. A. - Saiz-Jimenez, C.: Microbial toxin in moisture damaged indoor environments and cultural assets. In. Molecular Biology and Cultural Heritage, C. Saiz Jimenez eds., 2003. pp. 93-99. 7 Blanchette, R. A.: A review of microbial deterioration found in archaeological wood from different environments. In: International Biodeterioration & Biodegradation, Vol. 46. 2000. pp. 189—204. 14
