Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Nemes Takách László: Papírmasé stukkók restaurálásáról
kutatás során találtunk néhány báb-múmiát is. Megfelelő szakemberekkel történt konzultációk alapján valószínűsíthető, hogy a másé keményítő anyagát koptató rágással fogyasztó rovarok élhettek a csatornában, de ezek fajtáját pusztán az ürülékük alapján nem lehetett azonosítani. A báb-múmiák nagyságrenddel nagyobb méretű rovarok maradványai, amelyek talán a keményítőn élő rovarokra vadásztak egykor. A falfelületeket és a másé nagy részét in situ, a lakás felújítását végző mesteremberek mechanikusan tisztították meg a rákent festékrétegektől. A lebontott másé felületeket műterembe szállítottuk tisztítás - konzerválás, a bontáskor keletkezett sérülések javítása, illetve negatív vétel céljából. A helyreállításnál ugyanis számításaink szerint mintegy 40 cm hiány alakult volna ki - amit pótolni kellett. A szokásos mechanikus tisztítás után a felületek tisztítását - lezárását sűrű Glutofix oldattal végeztük el. A kisebb javításokat poli(vinil-acetát) diszperziós ragasztóval, erős nátron-papír csíkok felületekre ragasztásával végeztük. (A más esetekben töréseknél alkalmazható savmentes kartonból beépített „vendégcsap” itt nem volt használható a rétegek törékenysége miatt.) A megtisztított, javított kétméteres másén a negatív készítésre kiválasztott részt több rétegben, a száradási időket kivárva, 5%-os alkoholos Regnal (poli(vinil-butiro-acetal) oldattal izoláltuk, majd a másolni kívánt terület széleit gyurmafallal körülvéve, a homorú, íves felület miatt 3 szakaszban, kiöntöttük gipsszel. A gipsz megkötése után a másét óvatosan kihúztuk a negatívból. A másé felületét ezután műanyag fólia alatt történt alkoholos dunsztolás után, technikai alkohollal alaposan lemostuk.8 A megszáradt gipsznegatív apró-javításai után a gipsznegatív munkafelületét izolálni kell Regnállal, majd ennek száradása után méhviasszal. A másé másolatok ezután a következőképen készültek el: egy réteg fehér (szulfitos fenyőcellulóz, 28 SR°) papír után rozsliszt csirizzel hat réteg barna (120 g/m2) nátronpapír, száradása után újra egy réteg fehér papír9 10, majd újra hat réteg barna papír berakása következett (21-23. kép). Ezek száradása után a hátoldalt ritka szövésű pamutvászonnal kasíroztuk át, amire egy újabb, végső réteg barna papír következett. A teljes száradás után a másét kifordítottuk a negatívból, majd felületét hideg krétaréteggel1" vontuk át. Ennek nem más a célja, csak az, hogy a másé esetleges újrakezelése során megkönnyítse az addigra rákerült festékrétegek eltávolítását. 8 Az alkoholos áztatás a papíranyagokat károsan vízteleníti. Ez esetben a papírmasé felületét kemény, gipszes alapozás fedte, amely az alkohol papírba hatolását megnehezítette. Másrészt még az alkoholos papír megszáradása előtt egyszerű vízpermettel meg lehet előzni a papír túlzott kiszáradását; az alkohol segíti a víz behatolását. 9 Az ipari előállításban a masétest közepén berakott fehér papír réteg a szárítás utáni, második munkamenet első rétege. 10 Méz sűrűségű metil-cellulóz oldatba annyi krétaport keverünk, amenynyit felvesz, majd 24 órás ülepítés után a ragasztó oldat felesleget leöntjük, az anyagot leszűrjük, és literenként 0,5 dl poli(viniI-acetát) vizes diszperziót (Planatol BB Superior) keverünk hozzá. 21. kép. Az egy egységről levett gipsz negatív, és az abban készített 2 db pótlás másé. (szerző felvétele) 22. kép. Megrakott másolat gipszben, egy eredeti motívum, és egy kész másolat, (szerző felvétele) 23. kép. Kész, alapozó festéssel ellátott másé. (Budapest, Horánszky utca, a szerző felvétele) 77
