Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Benedek Éva: A kolozsvári Könnyező Mária kegykép egyik 18. századi másolatának restaurálása
A kolozsvári Könnyező Mária kegykép egyik 18. századi másolatának restaurálása Benedek Éva A kép rövid története A Szamosújvár mellett fekvő Füzesmikola (Kolozs megye) fatemplomának berendezéséhez tartozott egy 1681- ben készült Istenszülő-ikon. Mestere iklódi Lukács, aki egyes források szerint rutén, mások szerint orosz festő volt. A képet egy Kupsa (Copsa, Cupsea?) nevű, helybeli román nemes ajándékozta az egyháznak. 1699-ben (van, aki 1694-re teszi a dátumot) híre járt, hogy a fent említett Istenszülő-ikon könnyezni kezdett. A jelenséget mindenki egyformán csodálatosnak tartotta, s ennek megfelelően kezdték tisztelni. Komis Zsigmond a környék buzgó katolikus földesura a kegyképet megőrzés céljából saját szentbenedeki kastélyának kápolnájába vitette, ami nagy felháborodást keltett a mikolaiak körében. Ezután a képet visszavitték eredeti helyére és ott is maradt, amíg a csodával kapcsolatosan a 28 tanúvallomásból álló esketést el nem végezték. A csoda elismerése után engedélyezték a kép nyilvános tiszteletét, és őrzését a kolozsvári jezsuitákra bízták. A rend az ikont először a kolozsmonostori kápolnájába vitette, majd 1724-ben az újonnan épült Szentháromság tiszteletére szentelt temploma főoltárára helyezte. Ettől kezdve Kolozsvári Könnyező Szűz lett a neve.' Típusát tekintve Hodigitria Mária ábrázolás, nevét a szent Lukácstól származtatott eredeti ikon őrzési helyéről, a Ton Hodegon kolostorról kapta, melyet a törökök Konstantinápoly 1453. évi ostromakor elpusztítottak. Az ilyen típusú képek Máriát állva vagy trónuson ülve ábrázolják, a gyermek Jézus jobbjával áldást oszt, baljában irattekercset tart, amely az isteni Ige, a Logos jelképe. Az elnevezés arra is utal, hogy Mária mutatja a helyes utat.2 A kegyképről, az égi Patrónaként tisztelt Máriáról rengeteg másolat, változat készült fatáblák, reliefek, üvegikonok, stb. formájában. Nagyon sok könyvben, kiadványban metszet található a Szent Szűzről: így Pázmány Péter Imádságos könyvében, a kolozsvári jezsuiták által gondozott kiadványban, a balázsfalvi nyomdából kikerült imádságos könyvben stb. A kolozsvári Könnyező Mária kegykép tisztelete Erdély határát is túllépte, tudomásunk szerint Székesfe-1 B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. pp. 24-30. 2 Mihály Ferenc: Adatok egy erdélyi kegyszobor és egy kegykép történetéhez. In. Kép, képmás, kultusz. Néprajzi és Kulturális Antropológiai tanszék, Szeged, 2006. pp. 84—85. I. kép. A szászrégeni kegyképmásolat. hérvár, illetve a győri Nepomuki Szent János kápolna is őrzi a kegykép másolatait. Az Erdélyben fellelhető, fára, vászonra, üvegre festett, papírra nyomott másolatok közül összehasonlításként a szászrégenit, a kelementelkit és a székelyhodosit említjük meg3 (1-3. kép). A metszet bemutatása A mű a bécsi Mansfeld műhelyéből való, jobb alsó sarkában Mansfeld Sculpsit Viennae felirat, a rézmetsző aláírása található.4 3 Köszönet Barabás Kisanna művészettörténésznek a segítségéért, a művészettörténet terén adott tanácsaiért és az összehasonlító anyagért 4 A szerző által restaurált mű legnagyobb hasonlóságot egy, Ana Dumitran gyulafehérvári muzeológus marosvásárhelyi gyűjtése során fényképezett metszettel mutat. Az adatot Muckenhaupt Erzsébet könyvtörténész muzeológus bocsátotta rendelkezésre, akinek ezért külön köszönet jár. Nagyon hasonló továbbá a Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János plébánián található ún. kelementelki metszet 65
