Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések
A vörös festékréteg vizsgálata A vizsgálatok tervezésekor az eddigi információk alapján a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen pigmentet és milyen kötőanyagot használtak a vörös festékrétegekhez? Változott-e a festékréteg összetétele a kötetben? Mi az oka a vörös festékréteg pergésének a könyv vége felé? Először a kötet különböző helyeiről vett pigmentszemcséket kanadabalzsamba ágyazva polarizációs mikroszkóppal vizsgáltuk.9 A mikroszkópi preparátumban a szemcsék átmenő fényben vöröses-narancsos színűek, keresztezett polarizátorok mellett kékes-zöldes interferencia színeket mutattak. A szabálytalan formájú, 5-10 pm nagyságú szemcsék egyenetlen, érdes felületű aggregátumokká álltak össze. Erősen, tisztán kettőstörők, pleokroizmust (fehér/narancs színváltást) mutattak. Törésmutatójuk jóval magasabb volt a beágyazó anyagénál.10 11 A mikroszkópi preparátumban a nagyobb vörös szemcsék mellett, néhol egyéb apró szemcséket figyeltünk meg, melyek azonban ezzel a vizsgálattal nem voltak azonosíthatók (7. kép). A vörös festékréteget ráeső fényben mikroszkóp alatt vizsgálva jól látható, hogy a vörös pigmentet sok helyen fehérrel keverve vitték fel a felületre (pl. a 6. a. kép előtérben álló figurájának jobb lábán). Az optikai tulajdonságai alapján minium (Pb304) jelenlétére gyanakodtunk. A feltevés megerősítése céljából elektronsugaras mikroanalízist végzett dr. Tóth Attila fizikus." A vizsgálat során a készülék által kibocsátott gerjesztő elektronsugár hatására a vizsgált mintát alkotó anyagok rájuk jellemző energiájú, ún. karakterisztikus röntgensugarakat bocsátanak ki. A detektor az egyes röntgensugarakat vagy energiájuk (EDS) alapján vagy a hullámhosszuk (WDS) szerint választja szét. A módszerrel tehát a kémiai elemeket (a széntől az uránig) és azok hozzávetőleges mennyiségét, illetve egymáshoz viszonyított arányát tudjuk meghatározni. A módszer előnye, hogy az elektronnyaláb erős fókuszálásával a vizsgálható mintatartomány erőteljesen csökkenthető (kb. 1 pm területre), vagyis nagyon kis minta is eredménnyel vizsgálható, valamint a pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével pontosan kiválasztható az elemzendő mintafelület. (Elátránya a mintavétel és a minta előkészítésének szükségessége.)12 * 13 Az elemanalitikai vizsgálat ólom, mint fő komponens jelenlétét mutatta ki, más elem nem is na-9 A pigment vizsgálatában Dr. Galambos Éva tanársegéd (Magyar Képzőművészeti Egyetem), segített. 10 A kanadabalzsam törésmutatója n=l,53. 11 Magyar Tudományos Akadémia - Műszaki és Anyagtudományi Intézet. 12 Hasonlóan elemanalitikai vizsgálati módszer a röntgenfluoreszcens spektroszkópia (XRF), melynek létezik hordozható készüléke is. Ennek előnye, hogy nem szükséges mintavétel, a vizsgálat a tárgyon közvetlenül végezhető, tehát roncsolásmentes módszer. Hátránya azonban, hogy ez a készülék minimum 3 mm átmérőjű területet vizsgál, tehát nem fókuszálható elég kis területre, és a röntgensugarak mélyebbre hatolva a hordozó anyagát is bemérik. Ezért a papírtárgyak vizsgálatához ez a módszer még minden bizonnyal finomításra szorul. 2. ábra. A vörös pigmentminta EDS görbéje. 7. kép. A vörös pigment mikroszkópi preparátuma polarizált fényben (az objektív nagyítása 20x). gyón látható a görbén. Ebből arra következtettünk, hogy csak ólomtartalmú pigment van a mintában, vagyis a vörös szemcse lehet minium, az apró szemcsék pedig ólomfehérből származnak (2. ábra). További megerősítésül Raman vizsgálatra is sor került." Szerves színezékek és szervetlen pigmentek vizsgálatára az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebben használják a Raman-mikrospektrometriai vizsgálatot. A vizsgálat azon a jelenségen alapul, hogy a monokromatikus sugárzással megvilágított testek szórtfény-színképe a gerjesztő fény vonalán kívül, attól eltérő vonalakat (ún. Raman-vonalak) is tartalmaz, amelyek a fényt szóró molekula rezgésére és forgására vezethetők vissza. A Raman-szórás gerjesztését különböző hullámhosszú monokromatikus sugárzást kibocsátó lézerdiódával végzik. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egységei alakítják ún. Raman-spektrummá, amely a vizsgált anyag összetételére és szerkezetére jellemző. Ezzel a vizsgálattal tehát vegyületeket lehet kimutatni, előnye, hogy nagyon kis mennyiségű minta (néhány pigmentszemcse) 13 A vizsgálatot Sándomé Kovács Judit okleveles műszeres analitikai szakmérnök végezte. 57
