Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések

A vörös festékréteg vizsgálata A vizsgálatok tervezésekor az eddigi információk alapján a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen pigmentet és milyen kötőanyagot használtak a vörös festékrétegekhez? Változott-e a festékréteg összetétele a kötetben? Mi az oka a vörös festékréteg pergésének a könyv vége felé? Először a kötet különböző helyeiről vett pigment­szemcséket kanadabalzsamba ágyazva polarizációs mik­roszkóppal vizsgáltuk.9 A mikroszkópi preparátumban a szemcsék átmenő fényben vöröses-narancsos színűek, keresztezett polarizátorok mellett kékes-zöldes interfe­rencia színeket mutattak. A szabálytalan formájú, 5-10 pm nagyságú szemcsék egyenetlen, érdes felületű aggre­gátumokká álltak össze. Erősen, tisztán kettőstörők, ple­­okroizmust (fehér/narancs színváltást) mutattak. Törés­mutatójuk jóval magasabb volt a beágyazó anyagénál.10 11 A mikroszkópi preparátumban a nagyobb vörös szemcsék mellett, néhol egyéb apró szemcséket figyeltünk meg, melyek azonban ezzel a vizsgálattal nem voltak azono­síthatók (7. kép). A vörös festékréteget ráeső fényben mikroszkóp alatt vizsgálva jól látható, hogy a vörös pig­mentet sok helyen fehérrel keverve vitték fel a felületre (pl. a 6. a. kép előtérben álló figurájának jobb lábán). Az optikai tulajdonságai alapján minium (Pb304) je­lenlétére gyanakodtunk. A feltevés megerősítése céljá­ból elektronsugaras mikroanalízist végzett dr. Tóth Atti­la fizikus." A vizsgálat során a készülék által kibocsátott gerjesztő elektronsugár hatására a vizsgált mintát alkotó anyagok rájuk jellemző energiájú, ún. karakterisztikus röntgensugarakat bocsátanak ki. A detektor az egyes rönt­gensugarakat vagy energiájuk (EDS) alapján vagy a hul­lámhosszuk (WDS) szerint választja szét. A módszerrel tehát a kémiai elemeket (a széntől az uránig) és azok hozzávetőleges mennyiségét, illetve egymáshoz viszo­nyított arányát tudjuk meghatározni. A módszer előnye, hogy az elektronnyaláb erős fókuszálásával a vizsgálha­tó mintatartomány erőteljesen csökkenthető (kb. 1 pm területre), vagyis nagyon kis minta is eredménnyel vizs­gálható, valamint a pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével pontosan kiválasztható az elemzendő minta­felület. (Elátránya a mintavétel és a minta előkészítésének szükségessége.)12 * 13 Az elemanalitikai vizsgálat ólom, mint fő komponens jelenlétét mutatta ki, más elem nem is na-9 A pigment vizsgálatában Dr. Galambos Éva tanársegéd (Magyar Kép­zőművészeti Egyetem), segített. 10 A kanadabalzsam törésmutatója n=l,53. 11 Magyar Tudományos Akadémia - Műszaki és Anyagtudományi Intézet. 12 Hasonlóan elemanalitikai vizsgálati módszer a röntgenfluoreszcens spektroszkópia (XRF), melynek létezik hordozható készüléke is. Ennek előnye, hogy nem szükséges mintavétel, a vizsgálat a tárgyon közvet­lenül végezhető, tehát roncsolásmentes módszer. Hátránya azonban, hogy ez a készülék minimum 3 mm átmérőjű területet vizsgál, tehát nem fókuszálható elég kis területre, és a röntgensugarak mélyebbre ha­tolva a hordozó anyagát is bemérik. Ezért a papírtárgyak vizsgálatához ez a módszer még minden bizonnyal finomításra szorul. 2. ábra. A vörös pigmentminta EDS görbéje. 7. kép. A vörös pigment mikro­szkópi preparátu­ma polarizált fény­ben (az objektív nagyítása 20x). gyón látható a görbén. Ebből arra következtettünk, hogy csak ólomtartalmú pigment van a mintában, vagyis a vö­rös szemcse lehet minium, az apró szemcsék pedig ólom­fehérből származnak (2. ábra). További megerősítésül Raman vizsgálatra is sor ke­rült." Szerves színezékek és szervetlen pigmentek vizs­gálatára az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebben használják a Raman-mikrospektrometriai vizsgálatot. A vizsgálat azon a jelenségen alapul, hogy a monokro­matikus sugárzással megvilágított testek szórtfény-szín­­képe a gerjesztő fény vonalán kívül, attól eltérő vonala­kat (ún. Raman-vonalak) is tartalmaz, amelyek a fényt szóró molekula rezgésére és forgására vezethetők vissza. A Raman-szórás gerjesztését különböző hullámhosszú monokromatikus sugárzást kibocsátó lézerdiódával vég­zik. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egy­ségei alakítják ún. Raman-spektrummá, amely a vizsgált anyag összetételére és szerkezetére jellemző. Ezzel a vizs­gálattal tehát vegyületeket lehet kimutatni, előnye, hogy nagyon kis mennyiségű minta (néhány pigmentszemcse) 13 A vizsgálatot Sándomé Kovács Judit okleveles műszeres analitikai szakmérnök végezte. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom