Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
nemigen tesznek említést - a bontás a legritkább esetben végezhető el sérülések okozása nélkül. Ugyanakkor a különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező, más-más konzerválási eljárást igénylő anyagok egymáson, vagy egymás mellett való kezelése nem egyszerű feladat és szintén veszélyeket rejt magában. A vizsgálat tárgyát képező erdélyi ládák alapanyaga fa, bőrrel bevontak, fémrátétekkel díszítettek, belsejüket textil illetve papír borítja. Fent ismertetett állapotuk alapján mindegyik konzerválásra szorul. Az anyagvizsgálatok során sikerült megállapítani az egyes anyagfajták lebomlási fokát illetve károsodásaik mértékét és feltárni azok fizikai és kémiai okait. Mind a szabad szemmel végzett mind a műszeres vizsgálatok azt támasztják alá, ami első megközelítésben talán nem mindenki számára egyértelmű, hogy a ládákat konzerválásuk során nem szabad szétbontani az egyes műtárgyalkotó anyagok külön történő kezelése céljából. Ez leszűkíti az alkalmazható eljárások és vegyszerek körét, mivel olyan megoldások jöhetnek csak szóba, amelyekkel az egyes anyagok - elsősorban a bőrborítás és a fémdíszítmények, de a textilbélelés és a faalap is - egymáson, a másik károsodása nélkül kezelhetők. A következő részben nem recepteket kívánunk adni a ládák konzerválásához, hiszen, bár az állapotfelmérés és az anyagvizsgálatok alapján megállapítható, hogy károsodásaik igen hasonlóak, mégis minden egyes darab kezelése újabb és újabb problémákat vethet majd fel. Három láda restaurálása17 során szerzett tapasztalatok alapján megfogalmazhatók azonban olyan általános irányelvek, melyeket minden vizsgált láda konzerválása során célszerű betartani. 3.1. A faanyag kezelése 3.1.1. Fertőtlenítés A ládák többsége rovarfertőzött, aktív kártevőkre utaló jelek a felmérés során azonban csak az Issekutz féle darabon voltak tapasztalhatók. Ennek ellenére az egyes ládák restaurálása előtt célszerű egy ideig megfigyelés alatt tartani a tárgyat és amennyiben benne, alatta, vagy körülötte ürülékcsomók keletkeznek, fertőtlenítésre van szükség. Érdemes a kirepülő nyílások helyét montírozó fóliára átrajzolni, és később összehasonlítani, keletkeztek-e újabb kirepülő nyílások.18 Minthogy a ládák faanyagát kívül-belül borítás takarja, előfordulhat, hogy a furatliszt vagy a rovarok ürüléke a borítás és a faanyag között gyűlik össze, így csak a kirepülő nyílások számá-17 A Tarisznyás Márton Múzeumban őrzött vas illetve rézveretes ládák restaurálásáról ld. Bakayné Perjés Judit-Kovács Petronella: Bőrrel borított díszes erdélyi ládák restaurálása. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 4. 2004. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely. pp. 26-48. Issekutz Rebeka kelengyeládájának restaurálása a doktori kutatás keretében mestermunkaként történt. 18 A tárgyak megfigyelésének módjairól bővebben ld.: Noldt, Uwe: Fakárosító rovarok - monitorizálás, kezelési módok és eredmények. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 6. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2007. pp. 20-28. 38. kép. Iratok tárolása a szamosújvári ládában. nak gyarapodásából következtethetünk az újabb fertőzésre. A megfigyelés előtt a ládát többször egymás után fordítsuk el mindegyik oldalára, és a falait gyengén ütögetve próbáljuk elérni, hogy a korábbi rovarfertőzés maradványai kihulljanak a kirepülő nyílásokon, illetve a borítás sérülései mentén. A faliszt eltávolítását enyhe fokozatra állított porszívóval, melynek csövére tüllt helyezünk, is végezhetjük, vigyázva arra, hogy a felvált, szakadt borításban és az esetleg gyengén tartó fém applikációkban ne okozzunk kárt. A ládát ne mozgassuk a megfigyelési idő alatt. Ennek elteltével nézzük meg, hogy a kirepülő nyílásokban van-e új, világos furatliszt, ha igen, akkor a rovarfertőzés aktív, szükséges a tárgy fertőtlenítése. A láda belsejét is vizsgáljuk meg, mivel a textil és a papírborítást valamint ezek ragasztóanyagát szintén károsíthatják rovarok. Továbbá, mert a felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb ládában különböző tárgyakat tárolnak, így azokkal is bejuthat fertőzés az egyébként általában lezárva tartott darabokba (38. kép). A faanyag rovarfertőzésének megszüntetésére, amenynyiben a károsodás csak kis területre terjed ki, és az a bőrborítástól hozzáférhető, injektálással alkalmazhatunk folyékony fertőtlenítőszereket. Hatásuk azonban kérdéses, mert nem ellenőrizhető, hogy mennyire hatolnak be a faanyagba. Esetleges lecsurgásuk nyomokat hagyhat a bőr felületén. A borítás nélküli fenékdeszkákon a kezelőszer injektálással és ecseteléssel is felhordható, azonban itt is óvatosan kell eljárni, mert az oldat áthatolhat a textillel borított belső oldalra. Fertőtlenítés után mindig tartsuk be a gyártó által ajánlott szellőztetési időt, egyrészt egészségügyi okok miatt, másrészt folyékony szerek alkalmazása esetén, oldószerük, ha nem párolgott el teljesen a faanyagból, az esetleg szükséges ragasztást akadályozhatja, illetve ronthatja annak minőségét. Fertőtlenítő hatású gázokkal megfelelő eredmény érhető el, azonban közülük azok alkalmazása — pl. a műtárgyak fertőtlenítésére ma Magyarországon általánosan használt foszfin (foszforhidrogén) és a metil-bromid (brómmetán) - melyek a fémekkel vagy a szerves anyagokkal reakcióba léphetnek, kerülendő. A korábban, 33
