Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
eltekintve datált ládából vett 43 minta jó lehetőséget nyújtott a Larsen által közölt vizsgálati módszer12 13 kipróbálására és egy reprezentatív vizsgálatsorozat elvégzésére. A vizsgálati eredmények bizonyították a ládák bőrborításának előrehaladott lebomlási állapotával kapcsolatos feltételezést (a részletes mérési eredményeket Id. 1. táblázat, a Ts eredményeket ld. 2. táblázat). 2.6.1. A zsugorodási hőmérséklet mérése A növényi cserzésű bőrök természetes öregedését a kollagén és a cserzőanyag szerkezetében végbemenő hidrolitikus lebomlás és oxidativ folyamatok okozzák. Larsen és társai megfigyelései szerint, a különböző légszennyezettségü helyeken tárolt történeti bőrökön a hidrolitikus lebomlást elsősorban savas szennyezőanyagok, az oxidativ lebomlást főleg egyéb környezeti tényezők - fény, hő, oxidativ szennyezőanyagok okozzák.'3 A savas lebomlás során a peptid kötések hidrolizálnak a fehérjeláncban, míg oxidativ lebomláskor a pozitív töltésű bázikus aminosav oldalláncok átalakulnak negatív töltésű savas oldalláncokká. A kollagénben felborul az egyensúlyi állapot és eltolódik a savas aminosavak felé, ami a rosthálózat destabilizálódásához vezet. Az öregedés során a növényi cserzőanyagban is lebomlási folyamatok zajlanak le, amiknek eredményeképpen az eredetileg a kollagén illetve a bőr jobb tulajdonságainak kialakítását, tartósságát biztosító cserzőanyagok hozzájárulnak a bőr romlásához. A bőrök erősségének, minőségének és lebomlási állapotának jó mércéje a kollagén rostok hidrotermikus stabilitása - vízben történő melegítés közbeni zsugorodásuk mértéke. A kollagén rostok jellemző tulajdonsága, hogy melegítés hatására zsugorodnak. A molekulák alakját a polipeptid láncokat összekötő különböző keresztkötések biztosítják. Melegítéskor a hidrogénhíd kötések felbomlanak, zsugorodás következtében a molekula elveszti jellegzetes csavart formáját, rendezetlenné, a bőr pedig gumiszerűvé válik (32. kép). 32. kép. Kollagén molekula, jobbra csavarodó hármas spirál. Amolekula alakjának változása hő hatására, (www. nedscape.com) 12 Vest, M. - Larsen, R.: Studies of changes in the shrinkage activities of leathers and parchment by the micro hot table method (MHT). pp. 143-150. A vizsgálati módszerre Kissné Bendeíy Márta hívta fel szerző figyelmét. A fémminták energiadiszperzív mikro-elemanalízisén kívül, szerző minden vizsgálatot a MagyarNemzeti Múzeum Mütárgyvédelmi, Módszertani és Képzési Osztályán végzett. 13 Ld. Larsen, R.: Summary Discussion and Conclusion. In: European Commission STEP Leather Project. Evaluation of the Correlation between Natural and Artificial Ageing of Vegetable Tanned Leather and Determianation of Parameters for Standardization of an Artificial Ageing Method. Protection and Conservation of European Cultural Heritage. Research Report No.l. (R. Larsen Ed.) The Royal Danish Academy of Fine Arts, School of Conservation Kopenhagen, 1994. p. 180. 33. kép. Bőrrostok zsugorodási hőmérsékletének mérése fűthető asztalú mikroszkóp alatt. A nyers kollagén vízben melegítve 65 °C-on zsugorodik. A növényi cserzőanyagok kémiai kötésekkel, -OH csoportjaikon keresztül hidrogén hidakkal, a fehérjék kevésbé hidrofil részein pedig van der Walls erőkkel kapcsolódnak a polipeptid molekulákhoz, ezáltal a zsugorodási hőmérsékletet általában növelik. Az új növényi cserzésű bőrök zsugorodási hőmérséklete ezért a nyers kollagénnél magasabb - az állatfajtól és a cserzőanyagtól függően - 75-85(90)°C. A növényi cserzőanyagokkal szemben a timsós cserzés nem emeli a zsugorodási hőmérsékletet, mivel itt a cserzőanyag - a timsó és a hozzáadott konyhasó - a rostok közé szilárd, kitöltő, támasztó anyagként rakódik be, nem kötődik erős kémiai kötésekkel a bőrfehérjéhez. Ezért a timsós cserzésű bőrök vízre érzékenyebbek, zsugorodási hőmérsékletük pedig a nyers kollagénnél alacsonyabb, 50-63 °C. A zsírcserzésű bőrök zsugorodási hőmérséklete szintén 50-63 °C. A bőrök romlási folyamatai során zsugorodási hőmérsékletük csökken, így ennek mérése információt adhat állapotukról. 2.6.2. A vizsgálat módja A zsugorodás-méréshez elegendő egy pár rost, így a tárgy szempontjából kíméletes vizsgálat. A vizsgálandó rostokat tárgylemezen, lehetőleg egymástól minél jobban szétválasztva, 7-es pH-jú desztillált vízzel megcseppentjük, majd 10 perc elteltével, fedőlemezzel lefedjük. Az így előkésztett mintát 20 °C-os, melegíthető lapra helyezzük és a hőmérséklet percenként 2 °C-kal való emelése és állandó ellenőrzése mellett, mikroszkóppal figyeljük a rostok viselkedését. Larsen a rostok zsugorodásának folyamatát öt szakaszban határozta meg: nincs mozgás a mintában -A-Bl - C-B2-A2- teljes zsugorodás. Az A és A2 szakaszban egyes rostok zsugorodási aktivitása figyelhető meg, a B és B2 szakaszban egy, esetenként több rost zsugorodását azonnal követi egy másik 29
