Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
19. kép. Az ún. Issekutz kelengyeláda, fedelén hevenyészett deszkapótlással. Bőrborítása és fémdíszítményei hiányosak. bélelték (14. kép). A tönkrement textilborítást papírral helyettesítették. A papír vízfoltos, szakadozott, hiányos (15. kép). A vasdíszítmények erősen korrodálódtak, kitöredeztek, hiányosak (13., 15-16. kép). Az áttört fémdíszítmények alá helyezett szöveteknek csak töredékei maradtak meg (16. kép). A ládafeneket megerősítő vaspántok a korrózió következtében elvékonyodtak, hiányosak. A bőrborítás megkeményedett, szakadt, repedezett, besötétedett, a tetőn a vas korróziós termékeitől szinte feketére színeződött, zsugorodott, több helyen levált a fáról, helyenként pedig hiányos (13-18. kép). Az összes porfogó fúl leszakadt és elveszett, egykori létüket a fedelet keretező vaspánt alatt megmaradt töredékeik bizonyítják (13-15., 17-18. kép). A faanyag rovarkárosodást szenvedett. A fedél két oldallapja pótlás (18. kép). 1.5.2. Issekutz Rebeka kelengyeládája A család által kelengyeládának tartott tárgy tetejéről a bőrborítás és a fém applikációk egy része már az utolsó tulajdonos leírása szerint is hiányzott, a fedél első deszkájának letört részét pedig pótolták6 (19. kép). A fedél két oldalán, valamint a hátoldalon nagyobb borhiányok keletkeztek, a porfogó fülek tönkrementek, hiányoznak (20. kép). A láda belsejét borító textil több helyen leszakadt, a fenékről teljesen felvált, összegyűrődött, szélei kirojtosodtak, tenyérnyi darabok elvesztek belőle (21. kép). A ládafia fiókjait eltakaró lap kettétört, megvetemedett. A fiókok illesztései szétnyíltak, az egyiknek az oldalfalából egy nagyobb darab kitört. A borítópapír piszkos, foltos, beszakadozott és hiányos (22. a-b. kép). Múzeumba kerülése után a tárgy további károsodásokat szenvedett, mivel az 1970-es években a raktárban egy „.. a ládának a födelén, annak hosszirányában, a láda födélnek mintegy egy harmadában a disznóbőr borítás és a sárgaréz díszítés hiányzik, a csupasz deszka áll elő, sőt úgy érzem, hogy a most csupaszon álló rész későbbi javítás, mert úgy emlékszem gyerekkoromból, hogy a ládafödél sértetlen volt még akkoriban. Rajta volt a bőrborítás és sárgaréz díszítés is” in. Dr. Lászlóffy Mihály: Issekutz Rebeka anyai nagyanyám kelengye ómóring:/ leveléhez adott magyarázó jegyzeteim c., a családja tagjainak írt feljegyzéseiből. Kézirat. Budapest, 1940. március 3. p. 4. A bőrborításból vett minta, állapota miatt értékelhetetlen volt, azonban a láda többi oldala borjúbőrrel borított, így valószínűsíthető, hogy a tetején is ezt alkalmazták, Id. 1 táblázat. 20. kép. Felvált, foltos, leszakadt bőrborítás. A porfogó fülek tönkrementek. 21. kép. Az Issekutz láda belsejének leszakadt, hiányos, gyűrött, koszos lenvászon borítása. melegvizes cső törése során megázott. A ládatető bőrborítása, valószínűleg a nedvesedés és száradás hatására, több helyen erősen berepedezett, megsötétedett, a faalapról felvált és összezsugorodott. A hát- és előlapot fedő bőrön lecsurgások, a zár és a fémdíszítmények körül sötétebb foltok keletkeztek, helyenként pedig a bőr kifakult (19— 20. kép). Nincs adat arról, hogy a beázás előtt a múzeumban kezelték-e a ládát, azonban a fent leírt foltosodás erre enged következtetni. Lehetséges, hogy a zár konzerválásához foszforsavas passzíválószert alkalmaztak, melynek maradványai, valamint a vas korróziós termékei a beázás során bemosódtak a bőrbe. Az előbbi a bőr kifehéredését7, az utóbbi a megfeketedését okozhatta. 7 A bőriparban savakat alkalmaznak a növényi cserzésű bőrök halványítására. Ld. A bőrgyártás technológiája II. Szerk. Vermes Lászlóné, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1967. pp. 210-212. 25
