Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok
3. kép. Fémpántokkal mezőkre osztott, bőrborítású osztrák útiláda, 18. század. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1.6. A vizsgált ládák ornamentális rendszere. Azonosságok és különbségek Az ismertetett erdélyi ládák díszítésrendszere - bőrborítás, fémlemezből készült, kazettákat képező pántok és motívumok (csillagvirág, sokszirmú rozetta, gránátalma, három- vagy többszirmú virág, szív alakú bimbó, kör alakú, három sziromból álló virág, olaszkorsó, makk) - igen hasonló. A pántokkal keretezett mezők számában és felosztásában csak kisebb eltérések mutatkoznak: az előlapokon 8(2-6), 7(3-4), 6(2—4), 10(4-6), a tetőkön 10(2-8), 15(9- 6), 13(1-12) 18(12-6), 18(6-12) 7(l-6).24 Közöttük az ismertetett motívumok más-más elrendezésben és kidolgozásban, merevebb vagy oldottabb vonalvezetéssel jelennek meg. Az olaszkorsó nem minden tárgyon szerepel. A ládák közül egy, évszám nélküli, 19. századinak tartottnak csak a fedelén van virágmotívum, egy olaszkorsó, mely több mezőt átívelve középen helyezkedik el. (1. táblázat p.). A ládák, a fedelükön - a zágrábi példánynak az előlapján - lévő évszámok (1762, 1768, 1771, 1772, 1776, 1777, 1781, 1785, 1789, 1790) alapján a 18. század második feléből származnak. A Néprajzi Múzeum 1963-ban szerzett darabjának fedele sérült, díszítése hiányos, ha egykor volt rajta évszám, az a vásárlás idejére nem maradt fenn. Azonban a többi ládáéhoz hasonló készítéstechnikai és stílusjegyek, valamint a belsejét borító nyomott mintás szövet alapján készítése a fenti időszakra tehető. Az Orbán Balázs felvételén szereplő láda tetejének díszítése egyáltalán nem látszik. Előlapjának és oldalának pántokkal való mezőkre osztása, és az előlap mezőit kitöltő - ugyan nehezen kivehető — virágmotívumok alapján feltételezhetően ez a tárgy is a tárgyalt csoportba tartozik, a 18. század közepe és vége között készülhetett (1. táblázat m.). A hasonlóságok mellett szembetűnő különbség figyelhető meg a ládák tetejének díszítésében. Ennek alapján három csoportba sorolhatók. Hét láda fedele csak virágmotívumokkal (1. táblázat a., b., c., fi, i., n., p.), öt darabé ezeken túl, feje fölött koronával ábrázolt, kardot és jogart tartó kétfejű sassal díszített (1. táblázat g., h., j., 1., m.). További két darabon két korona illetve babérkoszorú és korona szerepel (1. táblázat d., e.). Ez utóbbi fémlemezből kivágott virág-24 Az első szám az összes mezőt jelöli, a zárójelben az első a nagyobb, a második a kisebb mezők számát. 4. kép. 18. századi osztrák útiláda, bőrrátéttel kialakított kétfejű sasos címerrel díszített első porfogójának részlete. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 5. kép. Fémpántokkal mezőkre osztott, fémszögekkel és bőrdomborítással díszített, monogramos osztrák útiláda, 18. század. Deutsches Ledermuseum, Offenbach. motívumai formailag és kidolgozásban is némileg eltérnek a többi ládáétól. A leltárkönyvben lengyel eredetű tárgyként tartják nyilván. Eltérést jelent a ládák között az is, hogy az utóbbi két csoportba tartozókon monogram is van. A zágrábi darabnak nem a fedelén, hanem a homloklap felöli porfogó fülén van kétfejű sas motívum. Ez azonban nem fémrátét, a bőr megmunkálásával alakították ki (1. táblázat k.). A ládák nagy részének porfogó fülei tönkrementek, így nem állapítható meg, hogy azoknak, amelyeknek a tetején nincs kétfejű sas vagy korona, az első porfogóján lett volna. A megmaradt porfogók illetve töredékeik díszítetlenek vagy vaknyomással kialakított vonalas díszűek, ezért inkább arra lehet következtetni, hogy nem. így a zágrábi láda érdekes változatot jelent. Bőrrátéttel kialakított, kardot és jogart tartó kétfejű sas ábrázolás található egy, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött, 18. századi osztrák útiláda első porfogóján (3-4. kép). A Deutsches Ledermuseumban (Offenbach) lévő, 18. századi osztrák útiládának pedig a tetejét díszíti domborítással készült hasonló motívum (5. kép).25 A budapesti láda fedelén a bőr javításaiból arra lehet következtetni, hogy az offenbachi ládához hasonlóan korábban ezen is volt egy nagyobb domborított díszítmény. A két osztrák útiláda azonban csak méretarányaiban és felületük pántokkal keretekre való felosztása tekintetében hasonlít a vizsgált erdélyi ládákhoz, fémlemezből kialakított virágdíszítmény nem található rajtuk. 25 Dr. Nenno, R. (Deutsches Ledermuseum) levélbeni közlése szerint egy további, az offenbachihoz hasonló díszítésű láda ismert: „Aktáink között van egy levél Christian Freiherr von Steebtől, Grazból (1993), mely egy a miénkkel majdnem teljesen egyező ládát mutat be, amelynek vászonbélése rózsaszínű, kék és sárga szegéllyel. A hátoldali relief úgy, mint Offenbachban, egy ugró ló.” 55
