Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Corneli Bordaşiu: A bistriţai kolostor ikonosztázának ünnepi sorából fennmaradt fríz restaurálása során alkalmazott eset-specifikus beavatkozások
4. kép. A hordozó hiányainak kiegészítése parkettázással. 5. kép. A faragványok rekonstrukciójához analógiaként szolgáló keretrész. 6-7. kép. A hiányzó faragványok felépítése hársfa lécecskékből. 8-9. kép. A kiegészítések alapozása falisztes és krétás kittel. A hordozó stabilizálása érdekében a hiányzó heveder pótlására is sor került. Ez megfelelően kezelt új hársfából készült, a vájat alakjának és méreteinek megfelelően, fecskefarok formára. Az új, 33 cm hosszú, ékelt hevedert négy helyen bemetszettük, hogy felvegye az eredeti hordozó vetemedését - ami az évgyűrűk mentén görbült el - és ezután helyeztük az eredeti vájatba. Mindezt, a hordozó és az új heveder impregnálással történő szilárdítása követte. A fríz-töredék alsó részének nagyméretű fahiányát parkettázásos módszerrel pótoltuk (2. ábra). A művelet célja az volt, hogy oly módon rekonstruáljuk a hordozó hiányzó részeit az eredeti méretek és formák alapján, hogy a fríznek hosszú távú szerkezeti tartósságot biztosítsunk. E beavatkozás során a következők anyagok kerültek felhasználásra: csontenyv, kezelt hársfalécek, bambusz pálcikák, tömítőmassza hegyikréta és enyv keverékéből. A beavatkozás első szakaszában egy sor egymás mellé helyezett pálcikát szúrtunk be hegyes felükkel a hordozó szegélyének középső részébe mintegy iránymutatónak a parkettázáshoz. Ezeket enywel ragasztottuk a hordozóhoz és rögzítettük egymáshoz. Miután megszáradtak, folytattuk a parkettázást a megfelelő méretre szabott kezelt 48
