Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei
Ezüstfüsttel, majd aranyfüsttel bontott vörösréz Ellentétben az aranyozott, illetve ezüstözött rézdrótokkal, a dupla nemesfém réteggel borított drót készítéséről Biringuccio nem tesz említést. Ennek oka lehet, hogy ez a fajta fémfonal még ismeretlen volt azon a területen, ahol a szerző információit gyűjtötte, vagy egyszerűen elkerülte a figyelmét, esetleg titoknak számított az a „technikai plusz lépés”, amellyel a drót vagy szalag színét hasonlóvá tették az aranyozott ezüstéhez. A vékony aranyréteg alól ugyanis ebben az esetben nem a réz vöröses, hanem az ezüst szürkés színe „tűnt elő”, tehát világosabb sárgaszínü fémfonalat kaptak a közvetlenül aranyozott rézdróténál. Az így készült drótból kalapált/hengerelt szalag két oldalon ezüstözött-aranyozott rézszalag. Az első, általunk ismert készítéstechnikai leírást Savary des Bruslons közli Egyetemes Kereskedelmi Szótárában a 18. század első felében.56 A tanulmányozott 18-20. századi egyéb források - Möller kivételével - említik az ezüstözött-aranyozott rezet, mint fémfonal alapanyagot57 58, Krünitz olyan megjegyzéssel, hogy ezt a változatot a franciák gyártják.55 20. századi forrás59 és 21. századi internetes weboldal is közli a módszert (megjegyezve, hogy napjainkban már csak nagyon ritkán készül ilyen fémfonal)60. A leírások alapján előállítási módja hasonló az ezüstözött rézéhez, de ebben az esetben az ezüstözött rézrudat a dróthúzás előtt aranyfüsttel aranyozzák (7. ábra). A legkorábbi, általunk elemzett, nagy valószínűséggel ezzel a technikával készült minta egy 16. századi, Spanyolországban vagy esetleg Prágában készült61 dísz nyeregtakaróról származik.62 A hímzés egyik fémfonalának készítéséhez használt szalag közel négyzetes keresztmetszetű, tehát csak kevéssé hengerelték el a drótot. Az igen összetett, bonyolult morfológiájú fémfonalhoz három ilyen vastag szalagot használtak fel oly módon, hogy kettőt egy vékony fémfonalhoz (bélfonal köré font aranyozott ezüst szalag) fogtak hozzá, és a harmadikkal a három egységet körbetekerték (9. kép). A font változatoknál eddig selymet azonosítottunk bélfonalként, illetve egy esetben a szalagot bélfonal helyett réz-cink ötvözetből készült drótok köré tekerték6’ (10. kép). 56 A szótár első kiadása - két kötetben - a szerző halála után, 1723-ban jelent meg. Nekünk az 1750-es, hatodik kiadást volt módunk tanulmányozni. Ebben jelzik a későbbi kiegészítéseket, de az ezüstözött majd aranyozott rézdrót készítése, úgy tűnik, már az első kiadásban is így szerepelt. (Savary des Bruslons 1750. pp. 1596-1597.) 57 Diderot, Le Rond d’Alembert 1765, Tome 16. p. 348.; Beckmann, 1790. Drittes Band, Erstes Etud, p. 79.; Karmasch und Heeren 1877. Band II. p. 651. 58 Krünitz 1788, Band 19. p. 408. 59 Un Lyonnais 1927. Février, p. 137. és 1927. Mars, pp. 228-229. 60 Carlhian Manufacture 2008 61 Kat. Esterházy 2006. Kat.sz.: 35. 62 Tóth A., Járó M. 1992. pp. 66-67. 63 Nem publikált eredmény 7. ábra. Az ezüstözött majd aranyozott rézdrót készítésének egyszerűsített folyamatábrája: a. a vörösréz hasáb öntése, al. a kész hasáb, b. a hengeresre kalapált rúd, c. a rúd beborítása ezüstfristtel, cl. az ezüstözött réz rúd, d. az ezüstözött rézrúd borítása aranyfüsttel, dl. az ezüstözött majd aranyozott réz rúd, e. a rúd keresztmetszeti képe. 9. kép. 16. századi, bonyolult morfológiájú fémfonal: vastag, ezüstözött-aranyozott rézszalagok és egy bélfonal köré font aranyozott ezüst szalag egy további vastag, ezüstözött-aranyozott rézszalaggal összefogva. 10. kép. 17. századi fémfonal: ezüstözött-aranyozott fémszalag drót „bélfonal” köré fonva. Elektrokémiai úton ezüstözött, majd aranyozott vörösréz Az ezüstözés-aranyozás másik módja a galván úton történő fémbevonás. Karmasch és Heeren Technikai Szótára, 1877-ben a drótoknál még nem közli a módszert, de Bock már megemlíti hét évvel később publikált összefoglalójában.64 64 Bock 1884. p. 37. 34
