Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei
Az oldatot felmelegítik, és ebbe az oldatba merítik a drótot (vagy szalagot), illetve azok bélfonal köré font változatát.41 A szerző nem említi az elektromos áram alkalmazását, jóllehet a cianidos fürdőben elektromos áram segítségével történő aranyleválasztás már az 1840-es években ismert volt.42 Az aranyozandó fémet az egyenáramú áramforrás negatív sarkához (katód) kapcsolták, a pozitív pólus platina vagy arany lehetett. Ha bélfonalra fonva merítették a fürdőbe a réz szalagot, annak - a fonás milyenségétől függően - esetenként csak a külső oldalára vált ki az arany43, ebben az esetben egy oldalon aranyozott rézszalag lett az eredmény. Az aranyozott rézdrót minősége, a felületét borító aranyréteg vastagsága az aranyozó fürdőben „eltöltött” időtől függött. Az eljárás egyszerűsített folyamatábráját ld. a galván úton ezüstözött réznél (4—5. ábra), a következő fejezetben. Bizonyíthatóan elektrokémiai úton aranyozott rézből készült fémfonalat eddig nem tudtunk azonosítani, és szakirodalmi adatot sem találtunk erre vonatkozólag. Az aranyozott réz azonosítása Optikai mikroszkóp alatt szemlélve a jó állapotban lévő, nem korrodálódott aranyozott vörösréz drót-, illetve szalagminta - az aranyréteg vastagságától függően - vöröses vagy aranyszínű. Ahol sérült a felület vagy lekopott az aranyozás, előtűnik a vörösréz. A szalag, ha drótból hengerelték, vagy galván úton aranyozták mindkét oldalán aranynak látszik. A felület mikroszkópos képe alapján a jó állapotú aranyozott réz nehezen különböztethető meg az aranytól, illetve más aranyutánzatoktól (pl. az aranyozott ezüsttől, az ezüstözött, majd aranyozott réztől, a sárgaréztől stb.). A keresztmetszetet vizsgálva azonban kiderülhet, hogy van-e vörösréz magja a drótnak vagy szalagnak. Ehhez nagyobb, min. 50x nagyítás szükséges. A fémmag színe megállapításának másik módja lehet, hogy éles szikével eltávolítjuk a felső fémréteget, és megvizsgáljuk, van-e színeltérés a felület és a szalag vagy drót középső része között. Amennyiben a szalag egyik oldala aranyszínű, másik (belső) oldala vöröses, akkor azt bélfonal köré fonva, galván eljárással aranyozhatták. Az aranyszínű drótot vagy szalagot desztillált vízzel 1:1 arányban hígított salétromsavval45 megcseppentve a réz buborékképződés mellett kioldódik, zöldes színű lesz az oldat, az arany pedig csíkokban vagy pelyhekben visszamarad. Az először ezüstözött, majd aranyozott drót királyvíz) oldott aranyból arany-klorid keletkezik, amelyet kálium-cianidban oldanak. 41 Bock 1884. pp. 31-32. 42 Lins 2000. pp. 245-249. 43 20. századi galvánaranyozott ezüstfonalaknál figyeltük meg a jelenséget. Feltételezhető, hogy az ilyen módon aranyozott rézfonalak esetében hasonló a helyzet. 44 Mivel jó állapotú aranyozott rézfonalminta nincs a birtokunkban, az azonosítás lehetőségeit csak elméletileg, illusztráció nélkül tudjuk bemutatni. 45 Ismert térfogatú (pl. 10 ml) desztillált vízhez óvatosan ugyanennyi (tehát 10 ml) tömény (általában 63-65%-os) salétromsavat csepegtetünk, majd jól összekeverjük az oldatot. 4. ábra. Drót elektrokémiai úton (galván eljárással) történő ezüstözése: 1: a. egyenáramú áramforrás, b. ezüstlemez, c. ezüstözendő vörösréz drót, d. ezüstöt tartalmazó galvánfürdő; 2: a. egyenáramú áramforrás, b. ezüstlemez, amely a folyamat során fogy, c. vörösréz drót, amelynek oldatba merülő részén kivál az ezüst, d. ezüstöt tartalmazó galvánfürdő, amelyből az ezüst egy része kirakodott a réz felületére. 5. ábra. Bélfonal köré font vörösréz szalag galvánezüstözése: 1: a. egyenáramú áramforrás, b. ezüstlemez, c. ezüstözendő fonal, d. ezüstöt tartalmazó galvánfürdő; 2: a. egyenáramú áramforrás, b. ezüstlemez, amely a folyamat során fogy, c. feltekert vörösréz szalag, amelynek oldatba merülő, külső felületén kivált az ezüst, d. ezüstöt tartalmazó galvánfürdő, amelyből az ezüst egy része kirakodott a réz felületére. vagy szalag (ld. később ezt a fonalfajtát) ugyanígy „viselkedik” salétromsavban. A két változat csak nagyobb mennyiségű minta, kb. 10 mm vagy ennél hosszabb drót vagy szalag feloldása esetén különböztethető meg egymástól oly módon, hogy az oldathoz egy csepp konyhasó oldatot44 adva esetünkben nincs változás, ezüst jelenlétében viszont fehér opálosodás figyelhető meg. Hasonló reakció megy végbe az aranyozott, illetve az ezüstözött, majd aranyozott újezüst esetében is. Ezen változatoknál azonban a szalag vagy drót belső magja ezüstszínű (ld. ott). Az ezüstözött vörösréz drótok és szalagok, illetve ezek bélfonal köré font változatai Az ezüstözött rézdrót, illetve szalag előállításának is több módszere ismeretes. A réz bevonása történhetett ezüstfüsttel, galván eljárással, valamint ismeretes a rézzel „bélelt” ezüstdrót, illetve az abból hengerelt szalag is. 46 Kb. 10%-os, vagy ennél töményebb nátrium-klorid oldatot használhatunk. 31
