Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei
A „hamis vagy rosszféle paszamántok” és más, „alábbvaló” textíliák fémfonalai A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei Járó Márta A’ki a 'portékáknak készítések módját tudja és érti, a’matériájokát a ’mellyekből készíttetnek esméri; azoknak belső és külső bets eket is fsak a’ tudhatja illendően megítélni,... azokat.... megkimélleni... Mokri Benjamin1 Mokri Benjámin fent idézett, közel kétszáz éve leírt mondata napjainkban is érvényes, és vonatkozhat - tágabb értelemben - akár a textíliákat „megítélő” művészettörténészekre vagy e műtárgyakat „megkimélleni” hivatott restaurátorokra is. A szövetek, hímzések készítéstechnikájának ismeretéhez, pontos leírásához, a megfelelő kezelési módszerek kiválasztásához ugyanis „értenünk”, ismernünk kell „matériájokát”, vagyis a készítésükhöz felhasznált anyagokat. Ezen anyagok közül talán a legkényesebbek és technikailag a legbonyolultabbak a díszítéshez gyakran használt fémfonalak. A több mint hetven, eddig azonosított fémfonal-változaton" belül az egyik legérdekesebb csoportot az újkori „hamis vagy rosszféle paszamántok”1 2 3 és egyéb „alábbvaló”4 textíliák készítéséhez használt arany- és ezüstszínű fonalak képezik. Ezeknek, az (egykorú forrásokban hamis, leoni, honi, nürnbergi stb. néven emlegetett) fonalaknak az előállításánál - alapfémként - rezet használtak. A vörösszínü rézalapot (vörösrezet) vagy különböző módon „felületkezelték”, hogy aranynak vagy ezüstnek látszódjon, vagy olyan fémekkel ötvözték, amelyek azt arany- vagy ezüstszínűre színezték. Az ilyen, „nem igazi”5 arannyal vagy ezüsttel díszített, jó állapotú textíliát szemlélő, tanulmányozó nem látott, és általában 1 Mokri Benjamin „Előbeszéd”-éböl, amelyet Möller János „Az Európai Manufaktúrák’ és Fábrikák Mesterség Míveik” című, 1814-ben íródott művének 1818-as magyar fordításához írt, ld. Möller 1818. VI. 2 Ld. Járó 2003a. pp. 163-178., valamint az azóta eltelt időszakban azonosított fonalak. 3 Möller János (Johann Möller) nevezi így a réz alapú fémfonalakkal készült munkákat (az eredeti német szöveget Mokri Benjamin fordította magyarra a 19. század elején), ld. Möller 1818. p. 148. 4 A rosszabb minőségű árucikkeket jelölték a szóval, ld. pl. az 1706-os lőcsei árszabásban, ld. Demkó 1887. pp. 608-610. 5 Möller 1818. p. 32. 1. kép. „Valódi arany” (aranyozott ezüst, bal oldalon), illetve „hamis arany” (aranyozott rézötvözet, jobb oldalon) fonalakból készült díszítő szalagok (paszományok). 2. kép. „Hamis ezüstfonallal” készült csipke és annak részlete nagyobb nagyításban - ahol lekopott az ezüstréteg, előtűnik a réz vöröses színe. 25
