Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Tóth Attila Lajos: Elektronsugaras mikroanalízis restaurátoroknak. I. rész: pásztázó elektronmikroszkópia

Optikai mikroszkóp OM Transzmissziós elektronmikroszkóp TE M Scanning elektronmikroszkóp SEM Fényforrás Kondenzorlencse Minta Objektív lencse Elektronforrás Kondenzorlencse Objektív - apertúra Objektív lencse Köztes lencse Minta Projektor lencse Fluoreszcens ernyő Scan tekercs Scan generátor Erősítő Eltérítőtekercs Katódsugárcső Felbontás: 200 nm Nagyítás: -X2000 0,1 nm X50-X 1.500.000 0,5 nm X10-X 1.000.000 10. ábra. A különböző mikroszkópok (OM, TEM, SEM) összehasonlítása. kell legyen a vizsgálandó röntgensugárzás kiváltásához, és ehhez egy meghatározod gerjesztett térfogat tartozik. 4. A SEM: a gerjesztendő mikrotérfogat kiválasztása Az elektronsugaras mikroanalizátor azonban akkor vált csak igazán népszerűvé, mikor az 1960-as években „össze­házasították” a pásztázó (scanning) elektronmikroszkóppal (SEM, 10. c. ábra). Az eszköz népszerűségét tovább nö­velte egyszerű felépítése, széles nagyítástartománya, nagy mélységélessége és nem utolsósorban az általa adott (leg­gyakrabban szekunder elektron) képek szemléletes volta. Szemben az optikai mikroszkóppal, és a transzmisz­­sziós elektronmikroszkóppal (10. a-b. ábra) a scanning elektronmikroszkóp TV-képszerűen, a mintafelületet pontonként besugározva majd a mintán mozgó sugárral szinkronban soronként végigpásztázva hozza létre a képet egy hosszú utánvilágítású képernyőn (CRT). Egy adott ponton megállítva a sugár mozgását, a su­garat, mint gerjesztést (stimulus) használva lokális mik­­roanalitikai mérést végezhetünk a SEM akár több tíz­­ezerszeres nagyítású képén kiválasztott pontban, vagyis a SEM az EMA célzó-mikroszkópjaként használható. Ne feledjük azonban, egy jól fókuszált SEM elek­tron-képe lehet szubmikrométeres felbontású, az elektron­­sugaras röntgen-mikroanalízis csak annyiban tekinthető felületvizsgáló eljárásnak, amennyiben a minta homogén a felület 0,3-3 um környezetében (vagyis nincsenek ennél vékonyabb felületi rétegek) és annyiban pontanalízisnek, amennyiben a mikrométeres gerjesztett térfogat pontnak tekinthető, vagyis ezen belül a minta anyagában homogén. Egy kutató SEM rendszerben a stimulust gyakorlati okokból két részre bonthatjuk, lokális és integrális ger­jesztésre. Az elsőt a mikroszkóp elektronsugara képviseli, melynek kölcsönhatása az anyaggal - a mintavétel para­méterei (pozíció, beesési szög) által meghatározott mó­don - lokális módon csak a gerjesztett térfogatra hat, míg a többi hatást (hőmérséklet, külső és belső terek, egyéb (pl. fény, ion besugárzás, stb.) melyek integrális módon a mintára, mint egészre hatnak, összességükben minta­­környezetként értelmezzük. A 10. ábrán látható, hogy különbözik a hagyományos (transzmissziós) és a pásztázó elektonmikroszkóp sugár­menete és működési elve. Míg a TEM az optikai mikro­szkóp analogonja, addig a SEM a soronkénti televíziós képátvitel elvét követi. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom