Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
M-Kiss Hédy: A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye 2005-ben
esztergályozott díszgömb (12 cm) található, ez alatt 5 aranyozott hosszanti bemélyedés díszíti a rudat, a végétől 50 cm-ig. A rúd végén 5 cm-es rézhüvely. A zászlólapot 10 + 1, a rúdba csavarozott kampós szeggel fogták fel a rúdra egy sárga szálszegés zsinór segítségével. A rúd felső részén a zászlószögek három sorban helyezkednek el: 58 db (2 hiányzik) + 58 db (1 hiányzik) + 59 db (1 hiányzik). Két, „Csiszár Dénes” és „Sólyom Miklós” nevével jelzett, eredetileg a rúdhoz tartozó pajzsocskát, mint említettük, a B/XX/2 zászlón rajzszög helyett alkalmaztak. A zászlócsúcs különleges: lapított rézgömbre, füles csavarral, egy kisméretű tűzoltócsákót erősítettek fel (méretei: hüvely 8,5 cm, gömb 7 cm, csákó 12 cm). A csákószíj csatlakozási helyein, kétoldalt, oroszlánfej (dombormű), a homlokzatán sugaras nap (metszet), tetején sima él (16. kép). Állapota: Poros, gyűrött, színfoltos, anyaghiányos. Masnija és pálcája hiányzik, rúdja kopottas, zászlószögei oxidáltak. Rézlemezből készített zászlócsúcsa kitűnő állapotban van. Javaslat. Az eredeti részeket konzerválni és restaurálni kell. Tárolására az előző zászlóknál leírtak az irányadók. 6. Asztalos céhzászló. Leltári száma: A/I./32 Leírása'. Az eredeti zászló 90x86 cm, rózsaszín-lilás hemyóselyem, egylapos. A nagyon rossz állapotban lévő selyem alapot, új műselyem anyaggal dublírozva erősítették meg. Az eredeti hímzésből semmi sem maradt meg, a selyemalapon lévő mintákat, feltehetően a hajdani hímzés körüli elszíneződés nyomán, vastag, színes, műfonallal varrták ki újra (17-18. kép). Középen, feltehetően az egykori hímzéssel megegyező méretű és színű asztalosszerszámok: körző, derékszög, gyalu. Ezeket virágos koszorú övezi. A gyalu alatt piros fonallal hímzett „9”-es, alatta pedig „1858 Ns.Asztalos Céh.” felirat olvasható. A zászló szabad sarkain 2 - üregesre kidolgozott 8 cm-es, aranyozott fa harangforma belső részéhez erősített, barnás-lila színű, 15 cm hosszú, bolyhos (plüss) gépi textilrojtokból álló - bojt van (19. kép). Az eredeti zászlószél rojtokból csak azok textil belseje maradt meg. A zászló, az 1980-as évek második felében, valamelyik bukaresti múzeum textilrestaurátor műhelyében történt felújításakor egy másolat is készült az eredetiről, lila atlasz anyagra, ugyanolyan szálakkal, ugyanolyan technikával. Ez a múzeum kiállítótermében egy üvegfedelü, fali dobozban látható. Az eredetit, összehajtogatva, dobozban tárolják. Tartozéka'. Nincs se rúdja, se szalagja. A zászlólapon semmi nyoma nem maradt annak hogyan lehetett felerősítve a rúdra és az milyen volt. Állapota'. A eredeti nagyon rossz állapotban lévő zászlóalap maradványait dublírozással erősítették meg, majd nem megfelelő szállal, a régi és az új anyagot összevarrva újrahímezték a mintákat. A régi hímzésből nem megőriztek meg semmit, ezt valószínűleg a másolat zászló készítése miatt feleslegesnek tartották. Aki most szeretné kutatni a régi zászló formáját, anyagait, kivitelezési módozatait annak csak az eredeti darabból származó hemyóselyem részek állnak rendelkezésére. Feljegyzés arról, hogy az eredeti milyen volt, továbbá hogy annak „megmentése” érdekében miért, mikor, hol, ki és milyen beavatkozást végzett a zászlón, nincs. A régi alapanyagú, dublírozott, nem megfelelő fonállal és technikával kivarrt zászlót, dokumentáció hiányában olyannak kell elfogadnunk amilyen. Jelenleg, összehajtogatott állapotban, egy lapos kartondobozban őrzik, egy másik, az eredeti szűcs céh zászlóval együtt, egymásra fektetve. Javaslat Ajánlatos az eredetit, kiterítve, természetes anyagú textilhuzattal betakarva, portalanított, csírátlanított, sötét, állandó hőmérsékletű és nedvességtartalmú raktárhelyiségben tárolni. A másolat üvegfedelű fadobozát a por ellen szigetelni kell, függő helyzetét vízszintesre, vagy enyhén dőltre kell változtatni, és a kiállítási terem fénytől óvott részében elhelyezni. Kutatni kell a hajdani zászlóra vonatkozó adatok után, egy új, korhű másolat elkészítése céljából. 7. Szűcs céhzászló. Leltári száma: A/I./31 Leírása: Egylapos, sötétkék damaszt alapanyagú zászló, amelyet kék pamut anyagra erősítettek (20. kép). A zászlólapot két különböző mintájú, három darabból varrták össze. Fecskefarkú. Méretei: szélessége 176 cm, hossza, a széleken: 175 cm, hossza, a fecskefark mély szögletében: 107 cm. A zászlólapot 5,5 cm-es szélszalag keretezi, amely a fecskefarkú rész mentén 3,5 cm. A középmező felső részén egy 62x62 cm-es medalion található, 4 cm-es szélszalaggal keretezve. Közepén, alul masnival egybefüzött virágkoszorús olajággal övezett, balra néző, fehér göndörszőrű, fekete gyöngyszemű bárány áll. A bárány fölötti részben, sárga cémahímzéssel: „1649/ A nms’ Szőcs Czéhe” felirat olvasható (21. kép). A zászló két szabad sarkában, alul, 3 fehér, leveles szárú hímezve virág foglal helyet (22. kép). A hímzőcémák színe: fehér, piros, zöld, fekete, barna, sárga. Tartozéka: Eredeti szalagjának ághossza 157 cm, szélessége 18 cm. Anyaga vastag, hullámos típusú fehér ripsz, dupla alapú. Fémszálas, díszített zsinórral varrták körül. Végein 12 cm-es - 2 db Z sodrású aranyozott rézszállal, dupla sárga pamutcémára tekerve kialakított - rojt van. Masnija szimpla. A masni mindkét szálának mindkét oldalán hímzett írás olvasható. Az „Al” oldalon: „Dr. Vargha Béláné szül. Welnreiter Vilma.”. Az „A2” oldalon: „Lobogonk az egyetértés és szeretet jelvénye!” (23. kép). A „Bl” oldalon sárga cémahímzéssel: „Alelnök: Szotyori Sándor. Tagok: Nagy Károly. Kovács József. Szőcs Albert. Jancsó Mózes. Jancsó Sámuel. Kovács Lajos. Molnár Károly. Bodó János. Nagy János. Tóth József. Fejér Mihály. Jancsó József. Molnár József. Rusz Lajos. Molnár Zoltán. Nagy Michály. Kovács R János. Magori János. Magon Sándor. Molnár Gyula. Nagy Lázár. Szőcs Bálint, ifj. Lakatos György. Molnár Ferenc. Rusz József.” (24. kép). 68
