Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)

Bernáth Andrea: Egy pár eszkimó gyermekcsizma restaurálása

22. kép. Bőrszínezési tesztek. 23. kép. A kiegészítésekhez alkalmazott új bőr színezése. késsel és finom szikével a tárgy bőrvastagságához vé­konyítottuk. A másik nagyon fontos feladat a ragasztó kiválasztása volt a nagyon elvékonyodott felületek dublírozásához, az elvált szélek visszaillesztéséhez és a pótlások beragasz­tásához. A ragasztási vizsgálatok során a rizskeményítőt, egy, a kereskedelemben Planatol néven kapható polivi­­nil-acetát) alapú vizes diszperziós ragasztót, valamint ezek keverékét próbáltuk ki. A ragasztási próbák során a következő jelenségeket fi­gyeltük meg:- a rizskeményítő elég erősen nedvesítette a bőrt, színét besötétítette, száradáskor kissé megkeményítette, míg a hordozóanyagon elhanyagolható tömör tömeg ma­radt; ragasztóereje nagyon jó volt - a Planatol kevésbé itatta át a bőrt, mint a keményítő, nem változtatta meg a színét, rugalmasabb, jó ragasz­tást eredményezett, de a hordozóanyagon számottevő tömeg maradt. Fentieket figyelembe véve a két ragasztóanyag 1:1 arányú keveréke mellett döntöttünk, csökkentve így az egyes ragasztók negatív hatásait. A Panatol/rizskeményítő keveréket mindig csak akko­ra mennyiségben állítottuk elő, amennyi éppen szükséges volt az adott ragasztáshoz. A foltocskákat belülről illesz­tettük és ragasztottuk. 24-25. kép. A tárgy restaurálás előtt és után. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom