Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Uwe Noldt: Fakárosító rovarok - monitorizálás, kezelsi módok és eredményeik
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 4. ábra. A detmoldi szabadtéri múzeum (WFM) C6-os házában végzett monitorizálás hosszútávú eredményei. Rovarleletek a C6-os épület fénycsapdáiban. A 3 fénycsapda „zsákmánya”. 9 12 15 18 21 24 27 30 33 A kezelés időtartama (óra) 5. ábra. Páratartalom-ellenőrzött forrólevegős hőkezelések az aacheni dóm oktogonjában a hasábok belsejében és teremben mért hőmérséklettel és a házicincér lárvát tartalmazó hasábokban észlelt elhalálozással. - Az intézkedés időtartama (órákban kifejezve) - Élő/halott lárvák - halott lárvák, közepes élő lárvák, nagy élő lárvák, a hasáb belsejében mért hőmérséklet, teremhőmérséklet. A monitorizálások által többek között a következőket sikerült kimutatni:- Fertőzöttségi gócpontok (aJl-es ház mennyezet tetőgerendája a WFM-ban, épületszerkezeti elemek a MBW-ban).- A kirepülések időszakának meghatározása, pontokban való leragasztások és ragadóscsapdák alkalmazásával. (1. ábra)- Megállapítottuk, hogy a XR nőstényei a hímek előtt repülnek ki.- Akirepülő lyukak többszöri használata különböző egyedek által szezonban és szezonon kívül (XR, AP; leragasztások és függőcsapdák).- A megjelölt rovarok terjeszkedési útvonalai (XR esetében).- Akirepülési arányok gyorsaságának felbecslése XR esetén, fénycsapdák alkalmazásával.- Évi periódusos változások a rabló-zsákmány tekintetében. (1. ábra)- Felületesen végzett kézművesmunka kimutatása (XR, Aachen, ragasztócsapda)- A kezelés eredményességének kimutatása az utólagos monitorizálással (XR)- A KC első nyomai a kezelt épületeknél.- A fényforrások csalogató hatása (XR és KC). (4. ábra) A fenti eredmények közül több is megalapozza a kezelési módszerek célirányos alkalmazását és/vagy a feromonos és kivonatanyagos csapdák elhelyezését, valamint az ellenfelekkel való próbálkozást. A kezelési intézkedések nyomonkövetése A múzeumokban végzett munkák és az ipari partnerek bevonásával történő különböző fejlesztési projektek lehetőséget nyújtottak a nagyszámú bevezetett kezelési módszer végigkövetésére és eredményességük semleges ellenőrzésére. A WFM és a BFFl-ben jelenleg zajló DBU-projekt súlypontjába a teljes épületre, illetve bizonyos épületelemekre alkalmazott páratartalom-ellenőrzött forrólevegős hőkezelés és a mikrohullámos kezelések kerültek. Ezeket tesztelik és tökéletesítik a minimális hőmérséklet meghatározására, az energiafogyasztásra, valamint a környezetvédelemre való tekintettel. Ezenkívül, 1999 óta más kezelési módszerek eredményességét is nyomon követik, mint például a széndioxiddal, metil-bromiddal és szulfuril-difluoriddal (S02F2) való gázosítást, továbbá mozgatható tárgyak esetén hőkezelő kamrák használatát. A kezelési intézkedések többféle mérőműszer segítségével végzett ellenőrzésével párhuzamosan zajlik a főbb fakárosítók (HB, XR, AP, valamint LB) különböző élettani stádiumait tartalmazó próbahasábok alkalmazásával történő ellenőrzés. A tesztállatok a szabadból vagy a BFH tenyészeteiből származnak. A próbahasábokat az eredeti építészeti szerkezet vagy bútordarab méretével arányos nagyságban állítják elő, alávetik a kezelésnek (4. táblázat) és a tesztállatok elhalálozásának szempontjából kiértékelik. (5. ábra) A megfigyelésekből származó következtetések különböző hiányosságokra - elégtelen kezelési paraméterekre, az épületek bizonyos szerkezeti elemeinél gyenge pontokra, elégtelen hőeloszlásra és/vagy tömörségbeli különbségekre - mutattak rá, illetve alátámasztották a differenciált paraméterek alkalmazásának szükségességét a rovarok fajtájára vagy élettani stádiumára való tekintettel. A kísérletek megerősítették továbbá a normák által előírt, minimum 1 óráig alkalmazott, 55°C-os kezelési hőmérsékletet szükségességét (4. tábla, 5. ábra) 25
