Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Uwe Noldt: Fakárosító rovarok - monitorizálás, kezelsi módok és eredményeik
Fakárosító rovarok - monitorizálás, kezelési módok és eredményeik Uwe Noldt A fakárosító rovarok épületekben kifejtett hatását megfigyelő hosszútávú kutatások mindezidáig nemigen történtek. Az utóbbi években a hamburgi Institut für Holzbiologie und Holzschutz (BHF)1 munkatársai a hamburgi egyetemmel1 2 és más intézményekkel együttműködve több, elsősorban műemlékekre (szabadtéri múzeumok, templomok, malmok, várak), valamint múzeumi gyűjteményekre és raktárakra irányuló, a fakárosító rovarok monitorizálásával foglalkozó projektet végeztek. A monitorizálás - többek között a károsítok előfordulásának feltérképezése, megfigyelésük és populációik előfordulási sűrűségének felmérése - nemcsak új ismereteket eredményezett a rovarok biológiájának és ökológiájának területén, hanem új koncepció kidolgozását a rovarkárok csökkentésére. „Az integrált, átfogó károkozó kezelés”3 keretében a megfigyelésen, a megelőző és a kezelési eljárások eredményességének nyomon követésén túl megtörtént a felelős személyek informálása, valamint a módszer bel- és külföldi- és szemináriumokon való ismertetése. A kutatások eredményeit az érintett intézmények döntéshozói, valamint a fafeldolgozó vállalatok és magánszemélyek egyaránt használhatják. Az aktív rovarkárok felismerése a fából készült épületszerkezetek, kulturális és művészeti javak, valamint használati tárgyak megőrzésének első lépése. A károsodás - a keletkezett furatliszt, a friss kirepülő nyílások és a megtalált rovarok alapján történő - felismerése illetve meghatározása, akkreditált szakember közreműködése nélkül, a hozzáértés hiánya miatt, aránytalan intézkedésekhez — a faanyagvédőszerek szakszerűtlen, olykor túlzott alkalmazásához, esetenként elegendő helyi kezelések helyett magas költségű teljes beavatkozások bevetéséhez - vezethet Az épületek és fából készült műtárgyak károsodásáról alkotott képet a károsodás jegyeinek felismerésén túl előzményeinek és okainak megállapítása, valamint mértékének meghatározása - egészíti ki. Az előbbieknél, kiterjedt, azonnali beavatkozást igénylő fertőzés esetén, mérlegelni lehet a vegyi- vagy hőkezelés alkalmazásának lehetőségét, illetve végső esetben a fedélszék lebontását, míg más esetben a több évig tartó monitorizálás — mint pl. a detmoldi Westfaliai Szabadtéri Múzeumban 1999 óta több mint száz épületen és számos tárgyon végzett megfigyelés - a káro1 Institut für Holzbiologie und Holzschutz der Bundesforschungsanstalt für Forst- und Holzwirtschaft (BFH), melynek a szerző is a munktársa 2 Universität Hamburg 3 Az angol nyelvű szakirodalomban: Integrated pest managment sodások mértékének rangsorolása, a kezelési módszerek megválasztása, valamint az épületek higiénéje tekintetében nagyon különböző eljárásokat eredményezhet. A műemlékek több károsító tényezőnek vannak kitéve az évszázadok során: az emberi rombolásnak, a többszöri átépítésnek, a természeti csapásoknak, az anyagok pusztulásának és nem utolsó sorban — a faelemek esetén — az élő szervezetek károsító hatásának. A biológiai károk döntő többsége épületkárokra és építési hibákra vezethető vissza, ezek következménye a faanyag nedvesedése, majd a fakárosító gombák és/vagy rovarok megtelepedése. Az „átfogó károkozó kezelés”, mely a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertartalékok tárolása terén már régóta alkalmazott módszer, csupán az elmúlt években hódított fokozatosan teret a farontó élőlények által okozott károk kezelésében.4 Az eljárás a monitorizálással, a károkozó, a károsodás módjának és kiterjedésének meghatározásával kezdődik. Ehhez általában a rovar legalább egy rajzási illetve életciklusának ideje szükséges. Második lépésként, különösen kiterjedt rovarkár felmérése esetén - az eljárások módját, minőségét és nem utolsó sorban a költségét megfontolva - a kezelési módszerek számbavétele következik. Párhuzamosan, harmadik lépésként, mérlegelni kell a károsítok számára kedvező életkörülményeket kizáró, lehetséges építési, javítási és restaurálási beavatkozásokat/munkálatokat. Ilyenek például az épületek, fatárgyakat őrző raktárhelyiségek nedvesedésének csökkentése vagy megszüntetése, ezzel a fában levő lárvák fejlődéséhez optimálisan szükséges hő és nedvességtartalom elkerülése, a károsodásra alkalmas faanyagok alkalmazásának csökkentése, a biológiailag ellenállóbb faanyagok előnyben részesítése, valamint az építési hiányok kiküszöbölése. A rovarkár ismertető jegyei és felmérése A farontó rovarok A tanulmányban ismertetésre kerülő rovarok majd mindegyike „kultúr utóda” egy erdészeti károsítóként ismert rovarnak, mely kiterjesztette életterét a lakó- és más épületekre, illetve az ember által megmunkált fatárgyakra. (1. tábla) Bár a természetes ellenség veszélye a védett helyiségekben jóval kisebb, mint a szabadban, a farontó rovaroknak itt is több ellensége van, pl. a szúfarkas/tarka 4 Többek között az Osnabruck-i Deutsche Bundesstiftung Umwelt két projektje által nyújtott anyagi támogatás segítségével 20
