Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Benedek Éva - Muckenhaupt Erzsébet: A mikházi ferences templomból előkerült könyvek állagmegóvása, helyreállítása

változások során pedig maga az alapanyag alakul át (ve­­gyületképződés, korrózió). Mindkét folyamat a környezet hatására megy végbe, a nedvesség különösen nagy sze­repet játszik a korróziós folyamatokban.13 Konzerválásra szánt könyveinknél e korrózió sokszor nemcsak a fémen, hanem az alatta levő bőrön, vagy fán is nyomot hagyott. Egy-két könyvön találtunk vasból készült vereteket, ame­lyek még drasztikusabban viselkednek, mint a sárgarézből készült könyvtartozékok. A vas jelenléte ugyanis katali­zátorként gyorsítja a bőr lebomlását, amelynek hatására a bőr a hidrolízisre is érzékenyebbé válik. Anyagvizsgálati módszerek 1. Penészvizsgálat A vizsgálatokat, kérésünkre, a Csíkszeredái Egészség­­ügyi Hivatal mikrobiológiai laboratóriumában végezték. A fehér, lila, fekete porszerű penészbevonatból vett mintákhoz Sabouraud glükóz agar táptalajt használtak, szobahőmérsékleten tenyésztve rajta a penészgombákat. A primokultúra eredménye: — Penicillium spp. gyorsan növő, elterülő, lapos telepek, amelyeknek színe szürkés, kékes, zöldes, szélükön vi­lágosabb vagy fehér, felszínük poros, gyakran kokárda­­szerűek. (4. kép) — Torulopsis spp. ép szélű, zsíros fényű, sárgás színű, domború telepek. Színük a kultúra öregedésével élén­kül. A mikroszkópos vizsgálat tojásdad alakú, bimbózó sejteket mutatott. (5. kép) A gyors konídiumképződés napszakonkénti ingadozá­sa következtében jellegzetes „ecsetpenészek” mutatkoz­tak. A mikroszkópos vizsgálat jelzi, hogy a konídiumtartók egyenesek, és egyesével vagy csokrosan helyezkednek el. — Sarjadzó gomba (néhány telep), mely az azonosításhoz szükséges szubkultúrában már nem nőtt ki. 2. A papír savasságának (pH-értékének) mérése A pH-értéket a 94. számú ősnyomtatványon több he­lyen mértük. Ez egyike volt azoknak a könyveknek, ame­lyeket lapjaira szét lehetett szedni. A meghatározás az Erdélyi Magyar Tudományegye­tem Csíkszeredái karán Consort C 833-as multiparametri­kus pH-kondukto-méterrel történt. A készüléket 3 pontban kalibrálták: pH 4, pH 7, pH 10- nél, és újra ellenőrizték pH 7-nél. A kapott érték, amelyet több papír átlagából nyertünk: 7,49. A tűrési határ: ± 0,01 pH. 3. Levérzési próbák Egyes piros és kék színű temperával festett iniciá­lék esetében az oldódási próbát először desztillált vízzel, 13 Járó Márta-Peller Tamás-Tóth Zsuzsanna: Fémek (csatok és veretek) a könyvtáblákon. Károsodásuk, tisztításuk és konzerválásuk. Hiányzó csatok pótlása. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 2002. 56-58. utána 96%-os etilalkohollal végeztük. Az eredmény: nem oldódó. A pergés mechanikai sérülések következménye. 4. A bőrcserzés megállapítása Égetési teszt: a 0,5g mennyiségű anyag égetése után kevés hamu maradt. Ez növényi cserzésre utal. 5. A bőr pH-értékének meghatározása14 Vizes kivonatban végzett mérés esetén a szükséges minta mennyisége 0,5-5 g. A mintát, felaprítása után, üvegdugós edénybe tettük, kb. húszszoros mennyiségű 7,0 pH-értékű desztillált vízzel együtt. 4-16 órai állás, összerázás és a víz leöntése után megmértük finom ská­­lás pH-papírral. A kapott érték: 5. Az említett mintát több könyv bőrborításából vettük. 6. A bőrök fajtájának megállapítása A bőrök barkarajzának összehasonlítását, bőrminták­kal, mikroszkóppal végeztük. A könyvek kötésbőre borjú és marhabőmek bizonyult. A meghatározás sokszor nehéz volt a barkázat károsodása miatt. A könyvlelet tisztítási, konzerválási műveletei Az utóbbi időben ilyen nagy mennyiségű (több mint 30 darab) tönkrement könyv helyreállításának problémá­ja, szerencsére, nem sok restaurátornak adatott. Mielőtt hozzáfogtunk a munkálatokhoz többszörösen meg kellett vizsgálnunk a menthetetlennek nyilvánított anyagot, ez­után írott formában és fényképekkel dokumentáltuk, majd elgondolkoztunk a felmerülő tisztítási, konzerválási prob­lémákon. 2003 nyarán lehetőségünk adódott több kiváló budapesti szakembernek is megmutatni, véleményüket kikérni a könyvlelettel kapcsolatban. Köszönettel tarto­zunk az útbaigazításért, bár a feladat megoldása, termé­szetesen ránk hárult. A „menthetetlennek” nyilvánított könyvlelet darabjait három csoportba osztottuk:- a legjobb állapotú, ugyan hiányos, de lapjaikra szét­szedhető könyvtestek.- a közepes állapotú, talán több helyen szétnyitható könyvtestek.- a tömbbé összetapadt, szétnyithatatlan, megkemé­nyedett ősnyomtatványok. E csoportosítás után, természetesen, minden darabon elvégeztük az állagmegóvást, ahogy a könyv állapota megengedte, vagy megkívánta. 14 Kissné Bendeíy Márta - Beöthyné Kozocsa Ildikó: A bőr és a pergamen felépítése, gyártása, tulajdonságai, károsodása és vizsgálata. A könyv és papírrestaurátor tanfolyam jegyzetei. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 1992. 42. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom