Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Kovács Petronella: Beszámoló a Magyar Képzőművészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzett munkáiról
24. ábra. Medailonos és figurális díszítésű láda, Hégen. 25. ábra. Virágmotívumos láda, Hégen. 26. ábra. Indás díszítésű láda, Hégen. ácsolt ládák korának megnyugtató meghatározásához szükség lenne dendrokronológiai vizsgálatokra. így, megfelelő számú darabot véve sorra, esetleg meg lehetne állapítani készítésük tényleges időpontját. Az észak-németországi, Lüneburg környéki női kolostorok középkori ládáinál számtalan meglepetést eredményezett a dendrokronológiai vizsgálat, nem csupán pontosítva, de nem egy tárgynál meg is cáfolva a korábbi, a díszítés stílusjegyeire alapozó - és legjobb esetben is csak hozzávetőleges, nagy időhatárok közöt mozgó - datálásokat.61 62 63 A hégem ládák konzerválása A hégeni ácsolt ládák konzerválását előkészítő csoport a templomból 15 ládát Segesvárra, az evangélikus lelkészi hivatal által biztosított, ideiglenesen restaurátor műhelynek berendezett helyiségekbe szállított.6' A német kollegák biztosították a szükséges anyagokat és felszereléseket - asztali és kézi mikroszkópokat, fotófeltéteket, digiátális fényképezőgépeket, laptopokat, a mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges teszteket valamint a munkaruhákat. A Németországban végzett festék és kötőanyag vizsgálatok, valamint az odaszállított tárgyakon kipróbált eljárásokról való beszámolók után a hallgatók felmérték az egyes ládák állapotát majd konzerválási tervet készítettek. Egy-két ládán gombakártétel jeleit fedeztük fel, ezekből mikrobiológiai vizsgálatokhoz mintát vettünk. (XIII. tábla 107., XIV. tábla 112. kép) A lazán kötődő felületi szennyeződéseket porszívóval, a rácementálódott szennyeződéseket mechanikus úton szikével, különféle radírokkal és oldószerekkel távolítottuk el. (XIV. tábla 113., 118. kép) A felvált festékréteg rögzítését halenyvvel végeztük. A kötőanyagot ecsettel vittük a felületre, majd japánpapírt helyeztünk rá, melyen keresztül még egyszer átecseteltük a tárgyakat. Ahol szükséges volt vasalást is alkalmaztunk. (XIV tábla 114-116. kép) A két hetes gyakorlat alatt a hallgatók a rovarkártevőkről és az ellenük való védekezésről valamint dendrokronológiai vizsgálatokról szóló elméleti órákon is részt vettek.6’ Ez utóbbi alapján elvégezték a ládák dendrokronológiai vizsgálatát, a legszélesebb deszkák - általában a lábak felső, keskenyebb lábú ládáknál az oromzaton - élén pengével megfelelő felületet kialakítva megszámolták az évgyűrűket 61 www.raek.oszk.hu. Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség. A hégeni láda konzerválás gyakorlat eredményeképpen Franziska Franke, a hildesheimi egyetem hallgatója szakdolgozatául - Peter Klein professzor vezetésével — a hégeni templomban és a magyaroszági múzeumokban lévő erdélyi illetve magyarországi ácsolt ládák dendrokronológiai vizsgálatát választotta. A két egyetem együttműködésében 2005. októberétől decemberéig megvizsgálta a Néprajzi Múzeum idevágó anyagát, a kecskeméti Bozsó gyűjtemény ládáját, valamint öszszehasonlító anyagként a Szentendrei Szabadtéri Múzeum egyes ládáit. A gyűjtemények segítségét ezúton is köszönjük. 62 Ralf Buchholz és Mihály Ferenc irányításával 63 A rovarkártevőkről Dr. Uwe Noldt, a dendrokronológiai vizsgálatokról Dr. Peter Klein (Universität Hamburg és HAWK Hildesheim) tartott előadást. A gyakorlaton részt vett a hildesheimi egyetem két vegyésze Dr. Henrik Schulz és Martina Schulz, Jens Klocke mikrobiológiával foglalkozó, korábban végzett restaurátor és Anita Horn restaurátor. 90
