Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
30. ábra. Vizüveg festés részlete. A brüsszeli S. Jacques sur Couldenberg timpanon festményének maradványa. Fuchs technika, Portaels, 1852. 1839: Fuchs kálivízüveg kötőanyagú festékkel kísérletezik. Módszerével a müncheni Residenzben készül az első vízüvegfestés. Az erősen lúgos vízüveg pillanatok alatt tönkreteszi az ecsetet. Ki kellett tehát dolgozni egy olyan eljárást, ami mégis lehetővé teszi a festést. A Fuchs technika, vagy „stereochromia" A durva, höbörcsös felületűre kiképzett mész és fehérmárvány porból készült vakolatot savazással még durvábbra maratták. Ezután a meggyengült felületet nátron-vízüveggel fixálták. Az így előkészített falra víz és pigment keverékével festettek. A kész festményt káli-vízüveg porlasztásával fixálták. A stereochromiával festett falképek belső térben jónak bizonyultak, külsőben azonban katasztrofálisan gyorsan romlottak. (Ld. S. Jacques sur Couldenberg.)79 (30. ábra) 79 A Brüsszelben található templom timpanonját 1852-ben egy Portaels nevű belga festő stereochromiával festette ki. A munka során személyes kapcsolatban állt Fuchs-sal. A festményt pár év múlva már restaurálni kellett, mára szinte elpusztult. A falkép restaurálását egy ideig a szerző vezette. A schwerini kastélyban - belső térben - kitűnő állapotú festések maradtak fenn 1856—59-ből ugyanezzel a technikával. Schönburg, i.m. pp. 125, 126. 31. ábra. „Tempera-festés”, 1904, Jászapáti, plébánia templom. Vágó Pál a szerződés szerint temperával festette e képeket, de hogy milyennel, arról semmi közelebbit nem tudhatunk. Keim technika 1876: Keim kifejleszti az „A technikát”. Ez máig használatos, tartósságát az idő bebizonyította. Lényege a speciális vakolat alkalmazása, (mész-cement vakolat speciális marószerrel utókezelve), és a pigmentek adalékolása a vízüveggel való kötés optimalizálására. A festés hasonló, mint a Fuchs technika esetén. Ebben a technikában csak kálivízüveget használnak.80 A magyar művészetben egyetlen példa ismeretes az alkalmazására: Nagy Sándor, Keim-féle „A technikát” használt a temesvári szemináriumi kápolna kifestésére. (A második világháborúban elpusztult.)81 A19. századra válik el véglegesen egymástól a „művészi festés” és az azt körülvevő „díszítőfestés”. Ez megmutatkozik a technikákban is. A művészi munkákat továbbra is elég jó, időálló technikákkal készítik a művészek. Az ornamentikákat tőlük teljesen elkülönülve, díszítőfestő csoportok festik, gyakran a legolcsóbb anyagokkal és módszerekkel. Nem is cél a tartósság, maguk a készítők sem tulajdonítanak túlzottan nagy értéket művüknek. A díszítőfestéseket gyakran pár év múlva már újra kellett festeni. (31. ábra, VII. színes tábla 43. kép) 80 A vízüveg technikákról: Christ, Anke, i.m. pp. 25-77. Schönburg, i.m. pp. 123-164. 81 Fieber Henrik ismertetője, Magyar Iparművészet, 1918. pp. 56-59. 31
