Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bakayné Perjés Judit: Népi szűcsmunkák kezelése (megelőző konzerválás, restaurálás és tárolás)
Szőrmésbőrök restaurátori szemmel A szőrmés bőrből készült ruhák a múzeumi gyűjtemények leginkább veszélyeztetett darabjai közé tartoznak. Ennek oka az, hogy a szőrme - különösen, ha zsíros, szennyezett, - nagyon vonzó táplálékot jelent a rovarok számára. A szőrmés bőrök leggyakoribb károsítói a ruhamoly (Tineola biselliella), a szűcsmoly (Tinea pellionelle), a szűcsbogár (Attagenus pellio), a múzeumbogár (Anthrenus museorum). A rovarok lárvái károsítanak, az anyagon szabálytalan, szétszórt lyukrágásokat és kerekded ürülékcsomókat hagynak maguk után. A szőrszálakat a bőrhöz közel, tövüknél rágják meg, ezért azok mozgatásra csomókban hullhatnak le a tárgyról.30 Ha a hímzőfonal gyapjúból készült, azt is elfogyasztják. Szerencsés esetben a tűlyukakban még megtalálhatók az eredeti színes fonalmaradványok. A rovarkártevők mellett jónéhány egyéb oka és megjelenése lehet a szőrmés bőrök romlásának. A használatból és helytelen tárolásból erednek a mechanikai sérülések (varrások felfeslése, szakadások, hiányok) és a szennyeződések (por, zsíros lerakódások, ételfoltok, levérzett színezékek, stb.). A 20. században készült bőrökön a gyártás során alkalmazott erős savak hidrolitikus lebomlást, komoly mechanikai gyengülést okozhatnak. Tartós nedvesség hatására kioldódhat a cserzőanyag, a bőr keménynyé, merevvé válhat, elszíneződhet. Nedves körülmények között elszaporodhatnak a mikroorganizmusok, amelyek meggyengítik és elszínezik a bőrt. (11. a-e. kép.) A megelőző konzerválás világszerte egyre népszerűbb és elismertebb munkamódszerével egyes magyarországi múzeumok jó eredményeket értek el a tárgyak további romlásának megállításában.31 Hosszútávú tervünk, az erdélyi, gyimesi- és moldvai csángó területeken is egyenként felmérni a múzeumokban őrzött műtárgyakat, meghatározni a legsürgősebb restaurátori feladatokat, amelyeket a megmentés érdekében szükséges elvégezni.32 Összeállítottuk a teljes felméréshez szükséges adatlapot, amely magában foglalja a készítés-technikai jellemzők leírását, az állapotfelmérést, és a restaurálási tervet. Jelenleg anyagi források és szakemberhiány miatt nincs arra remény, hogy a tárgyak rendkívül időigényes teljes restaurálását el lehetne végeztetni, ezért első lépésként az állapotfelmérésre, mely meghatározza a legszükségesebb kezelések sorrendjét is, és a megelőző konzerválásra kell összpontosítani.33 30 Dalnoki Miklósné - Szalay Zoltán: A műtárgykárosító ízeltlábúak elleni védekezés. Jegyzet, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest, 1980. 53,71-73. 31 A Néprajzi Múzeum és a megelőző műtárgyvédelem. Múzeumi Hírlevél Különszáma. Budapest. 2000. május. 32 Az elmúlt év őszén indult el a munka a Molnár István Múzeumban Fülöp Lajos igazgató úr felkérésére. Köszönet illeti mindazokat akik ezidáig segítették és támogatták munkámat: Fáy Balázsné, Domokos Levente és Lökkös Mónika restaurátorok, Farkas Irén néprajzos, Nagy Istvánná fotós. Anyagi támogatásával a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 33 A teljes restaurálással kapcsolatban ld. a Múzeumi Műtárgyvédelemben Ha a megelőző konzerválás elvét követjük, miszerint a dokumentált, tisztított és konzervált tárgyakat megfelelő körülmények között raktározzuk, akkor azok romlását rendkívül lelassíthatjuk.’4 Megelőző intézkedések A rovarok kártétele szinte teljes biztonsággal elkerülhető megelőzéssel, rendszeres és gondos ellenőrzéssel. Ennek érdekében a múzeum helyiségeit gyakran kell takarítani, ha szükséges fertőtleníteni. Az újonnan bekerülő tárgyat azonnali ellenőrzés után átmenetileg megfigyelő helyiségben, elkülönítve kell tárolni. Ha fertőzött fertőtleníteni kell, mielőtt végleges helyére kerülne.33 Az épület ablakaira szúnyoghálót szerelhetünk, hogy veszélytelenül lehessen szellőztetni. Az ablak és ajtónyílásokat érdemes szigetelni, a fal és a padló repedéseit pedig tömíteni. A múzeum környezetének rendben tartásával, a rothadó növényi hulladékok és a rovarok számára vonzó élelmiszerek eltávolításával sok rovar életterét meg lehet szüntetni. Rovarcsapdák elhelyezésével ajánlatos rendszeresen ellenőrizni, nem kerültek-e mégis károsító rovarok a gyűjteménybe. Aktív védekezés a rovarkártevők ellen Mechanikus védekezés: a műtárgyból legegyszerűbb módon keféléssel, porszívózással távolíthatjuk el a kártékony rovarokat, lárvákat. (12. kép) Ez a beavatkozás nem ad biztos védelmet, utána folyamatos ellenőrzésre van szükség! Javasolt legalább évente egyszer, de biztonságosabb, tavasszal és ősszel átnézni, megmozgatni, szellőztetni a tárgyakat, mert a fertőzés veszélye ebben az időszakokban a legnagyobb. Fizikai védekezés: A kártevők elpusztítására a rovarok és lárvák életfeltételeit lerontó vagy megszüntető fizikai módszereket - sugárzás (radioaktív, gamma-, röntgensugárzás), melegítés (bőrtárgyak esetén nem ajánlott!), fagyasztás, nagyfrekvenciájú hullámok (pl. mikrohullámok), ultrahang, vákuum - is alkalmazhatunk A fenti eljárások mindegyike speciális készüléket igényel. megjelent tanulmányokat: Torma László id.m. 1975/2. 199-213. o.; Horváth Mária: Jászsági hímzett suba restaurálása. 1978/5. 75-100. o.; Szabolcs Pétemé: Berzencei hímzett ködmön restaurálása. 1980/8. 83-96. o., Szebényi Judit: Egy dunántúli ujjas suba restaurálása. 1981/9. 253-275. o., Szalay Zoltán: Díszítetlen bőrtárgyak restaurálása és konzerválása. 1976/3. 79-86. o.; Torma László: Bőr- és prémrestaurálás a budapesti Néprajzi Múzeumban. 1988/19. 119-124. o. Továbbá a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet Tárgyrestaurátor Szak keretében készült diplomamunkákat: Bereczki Csilla: Két timsós cserzésű bőrmelles restaurálása, Serényi Petra: Egy Baranya megyéből származó női ködmön restaurálása. 2003. 34 B. Perjés Judit: Raktározás: berendezések, tároló eszközök, csomagoló anyagok. NKÖM, Múzeumi Állományvédelmi Füzetek 2. Bp. 2005. 35 Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. ISIS Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Székelyudvarhely, 2001. 21-42. o. 113
