Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Bóna István: Falképtechnikák

AIV. századi római, valamint a bizánci vakolatok töl­tőanyaga homok, vagy kőpor helyett törek, pelyva, kóc­­vagdalék, esetleg állati szőr. Néhány országban, például Romániában ez a tradíció máig él. A vakolat készítése Az alkotóanyagokat térfogat arányban méljük ki. A kettő­egyes vakolat azt jelenti, hogy két „fandli”, vagy serpenyő7 száraz homokhoz, egy „fandli” hígítatlan meszet veszünk. Vakoláshoz teljesen száraz, tiszta, agyagmentes ho­mokot használunk. Ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A nedves homok felületére a mész nem tud kellő erősséggel rátapadni, a vakolatunk nagyon kis szi­lárdságú lesz! Ha a homok túl nedves, azt fóliára terítve gondosan ki kell szárítani. A jó mész zsíros, sűrű, vajszerű állapotú. Ha egy rozsdamentes fémszerszámmal belevágunk, nem szabad a szerszámra tapadnia. Egyes receptek szerint ebbe kell kemény munkával bedolgozni a homokot, de ez túlzás. A meszet a vakolat elkészítése előtt lehet vízzel hígí­tani, de csak módjával. Az építőiparban megszokottnál lé­nyegesen sűrűbb vakolatot kell készítenünk. A hígított és simára kevert mészhez apránként adagoljuk a homokot, és gondosan összekeverjük őket. Minél tovább keverjük, annál jobb lesz. Érdemes nagyobb mennyiséget előkészí­teni, mert a lezárva tárolt vakolat minél tovább áll, annál jobb lesz a minősége. A porrá oltott mész, „mész-hidráf ’ akkor használható, ha nem kapunk jó minőségű vajas meszet. Ekkor a porból megfelelő sűrűségű pépet készítünk, amit egy ideig állni hagyunk. Az így készült vakolaton biztosan nem keletkez­nek „mészkukacok”, azaz jellegzetes kör alakú leválások, de a vakolat szilárdsága és megmunkálhatósága rosszabb lesz az előzőnél. A modem technika által előállított diszpergált mész­­krém tulajdonságai kitűnőek. Freskófestéshez csak aján­lani lehet.8 a. Arriccio Az arricciót durva homok, és mész 3:1 arányú keve­rékéből állítjuk össze. Minél durvább szemcsék találha­tók a töltőanyagban, annál vastagabb réteget hordhatunk fel a repedezés veszélye nélkül. Azonos mész-homok arány esetén a vakolat minőségét és feldolgozhatóságát sok tényező befolyásolja: a homok tisztasága, szárazsága, szemcseeloszlása, a szemcsék nagysága és formája, a va­kolat nedvességtartalma, a mész minősége, stb. A következő réteget az alsó vakolatra akkor kell feltenni, amikor az már „meghúzott”. Ez azt jelenti, hogy a felhor­dott és fával besimított vakolat a krémszerű állapotból egy kvázi szilárd állapotba megy át, de még igencsak nedves. 7 A serpenyő megnevezést ld. Kollányi Béla: Kőműves szakismeretek. Ipari Szakkönyvtár, Műszaki könyvkiadó, 1980. p. 475. A való életben, legalábbis restaurátorok ezt a kifejezést nem használják 8 Elisabeth Jagers (Hrsg.) Dispergiertes Weisskalkhydrat, Michael Imhof Verlag 2000. Ez az állapot akkor áll be, amikor a víz nagy részét a falazat elszívja. A töltőanyag-szemcsék a fellépő zsugorodás miatt egymáshoz közelebb kerülnek, a folyadék helyét részben levegő veszi át a „kiüresedő” pórusokban. A vakolat már nem tapad az ujjúnkra, felületét nem lehet könnyedén be­nyomni. A meghúzott vakolat felületét át kell kapami, hogy az időközben kialakult mészpáncélt elroncsoljuk, a pórus­rendszert nyitottá tegyük a két réteg között. A történeti technikák nagy részében az arricciót hagy­ják megszáradni. A repedezési haj lám csökkentésére gyakran szálas anya­got is kevernek bele: szalmát, pelyvát, állati szőrt, stb. b. Intonaco Az intonaco finomabb töltőanyagot és több meszet tartalmaz, rendszerint igen vékony rétegben hordják fel. Ideális töltőanyaga a fehér márványpor. Ez, ha megfele­lő szemcseszerkezetű, elviseli az 1:1 -es mész-töltőanyag arányt is. Ha kiszitálják belőle a legkisebb szemcséket, le­hetetlen vele sima felületet kialakítani, ugyanakkor meg­felelő szemcseösszetétel esetén tükörsimára glettelhető. Homokos vakolatot is használhatunk, a lényeg, hogy az intonaco mészben gazdagabb legyen az alsó vakolatnál. Mészkő és dolomitporok felhasználásával szép fehér vakolat készíthető, de itt az anyagtól függően le kell csök­kenteni a mész arányát, mert a mészkőporos vakolat na­gyon hajlamos a repedezésre. A megfelelő arányt kőpor­­fajtánként külön-külön ki kell kísérletezni. A késő római és bizánci festők homok, vagy kőpor helyett szalmát, kócot vagy pelyvát kevertek a mészbe. Néha kevés homokot is adtak hozzá. A vakolatot több nappal a felhasználás előtt kell elkészíteni, hogy a lúgos közegben a növényi vagy állati adalékok felpuhuljanak. (4. ábra) Különlegesség a töltőanyag nélküli, csak meszet tar­talmazó vakolat. Ilyet mutattak ki például a Knosszoszi palotában.9 4. ábra. Bizánci freskó vakolat. A kopott felületen jól láthatók a növé­nyi töltőanyag által hátrahagyott lenyomatok. Moldoviţa, Románia. 9 Reclams, i.m. pp. 63, 134. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom