Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 4. (Székelyudvarhely, 2004)

T. Bruder Katalin: Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái

Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái T. Bruder Katalin Mindnyájunk őszinte örömére szolgál, hogy települése­ink egyre inkább szépülnek, határainkon innen és túl. Mind nagyobb gondot fordítanak a rendezett, ápolt vá­roskép kialakítására, az épületek felújítására. Ez, termé­szetesen alapvetően anyagi kérdés, de nem csak az. Meg­határozóan nagy szerepet kap az igényesség, kultúrált­­ság, s ami a legfontosabb mozgatója az ilyen irányú tevékenységnek, az egészséges lokálpatriotizmus. Épület felújítás - kutatás A valóságos felújítási munkát meg kell előznie az épü­let megkutatásának. Ennek az a célja, hogy az érintett épület eredeti formáját, építészeti jellegzetességeit, díszí­tettségét felderítsük. Tudjuk, hogy az eltelt sok évtized, netán évszázad mind nyomot hagyott az építményeken, azokat a felhasználásuk szerint átépítették, sérülések nyomán gyakran lecsupaszították, vagy éppen oda nem illő díszítményekkel látták el, illetve, a felhasználó igé­nyei szerint, gyakorlati céllal, az esztétikai szempontokat mellőzve, részeket biggyesztettek hozzá. A kutatás meghatározóan két területen történik. 1. Az írott anyag tanulmányozása - városgazdál­kodási, építészeti irattárakban (ahol az eredeti terveket tárolják, ha megvannak), levéltárban, stb. 2. Magát az építményt „vallatják”. Feltárják az új vakolat alatt a régit, meghatározzák a falak korát, az építési periódusokat, felkutatják a meglévő és a már el­tűnt díszítmények helyét, az alapokat, a tetőt, stb. Ez nagyon munka- és időigényes tevékenység, de csak ez után lehet a tervezéshez, majd a helyreállításhoz hozzákezdeni. A tervezés elején mindjárt nagyon gyak­ran felmerül a dilemma, különösen a nagy és igen változa­tos múlttal rendelkező épületek esetében, ahol több egy­mást követő, de építészetileg eltérő periódus különíthe­tő el, hogy melyik állapotát részesítsék előnyben, melyiket állítsák helyre? Magától értetődően - ezeknek, az itt vázlatosan és csak nagyvonalakban ismertetett problémáknak a megol­dása nem a restaurátorok, hanem a műemléki építészek, művészettörténészek feladata, de mindig akad olyan te­rület, részletkérdés, ahol a restaurátorok szakvélemé­nyét is ki kell kérni egy-egy döntés meghozatala folyama- 1 1 Használják “graffito” néven is. Olyan díszítési mód, ahol a motí­vum bekarcolása során, az alatta lévő más színű alap előtűnik. Az építészetben igen tartós és dekoratív homlokzatokat készítet­tában. Ez azért is fontos, mert a helyreállítás kivitelezése során, az épület „felöltöztetése”, a hajdani díszítmények konzerválása, megmentése, szükség esetén rekonstruálá­sa a restaurátorok feladata. Gondoljunk például egy góti­kus lakóházra, ahol a külső homlokzat sgraffito '-val díszí­tett, kapu és ablakkeretei kőből faragottak, kőkút van az udvaron, kovácsoltvas rácsok védik a házat, a szobák, a lépcsőház, díszítő motívumokkal, illetve jelenetekkel festettek. Számolni kell még a fából készült nyílászárók­kal, esetleg néhány megmaradt bútorral, csillárral is. Hány restaurátori szakterület kell, hogy képviseltesse magát a megmentendő tárgyak állapotfelmérése - a hely­reállítási lehetőségek meghatározása - majd a tevőleges restaurálás során. Ebből a sok szakterületből most csak egyet emelünk ki, s ennek számtalan gondja közül csak néhánnyal foglal­kozunk - magától értetődően a teljesség igénye nélkül - hiszen a legősibb múlttal rendelkező művészi ipar egy speciális területéről van szó. Ennek alkalmazása soha, még átmenetileg sem, nem vált idejét múlttá, sőt egyre több és újabb felhasználási lehetőség igényei jelentkez­nek napjainkban is - ez a kerámia -, az agyagművesség, és ezen belül az épületkerámia. Az épületkerámia A logikus rend azt kívánná, hogy az épületkerámiák restaurálásával való foglalkozást az alábbi sorrendben vé­gezzük:- égetetlen agyagtégla - pacskolt fal, vályogtégla- égetett agyagtégla - plasztikus díszítések- belső téri mázas kerámia burkolatok, épületele­mek, díszítmények- külső téri mázas kerámia burkolatok, épületele­mek, díszítmények Mégis az utolsó ponttal, annak is csak egy kis szeg­mensével kapcsolatban fejtjük ki gondolatainkat, két ok­ból: 1. A téma hatalmas, rengeteg általános, valamint csak helyenként jellemző problémával. Tudomásunk sze­rint, a problémakört átfogóan nem dolgozták fel. Egy-egy egyedi esetre vonatkozó részkérdés - a teljesség, vagy az általánosan érvényes elmélet és gyakorlat ismer­tetésének igénye nélkül - szerepel csak a szakirodalom­ban. Az anyagvizsgálatokkal alátámasztott, megfelelő kö­tek két vagy több egymás fölé felhordott különböző színű vakolat­rétegbe visszakapart mintákkal. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom