Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Morgós András - Domokos Levente: A székelykeresztúri "Petőfi körtefa" restaurálása
- Az eredeti és a beépített új farészek - a kitámasztások faanyagának - biológiai károsítok elleni megelőző védelme- A járulékos részek (fém-koszorú stb.) restaurálása- A restaurált fatörzs felállítása az eredeti helyén. 4.1. Szilárdságvizsgálat A múzeum udvarába kihordtuk a körtefa széttört darabjait, megkerestük az összeillőket. (2.kép, lásd a képtáblát) Kihegye-zett acéldróttal a maradványokat megszurkálva feltér-képeztük a faanyag károsodását, szilárdsági állapotát a fa keresztmetszetében. (3-4. kép, lásd a képtáblát) Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a fa helyenként csak 1-2 cm-es épnek mondható teherhordó réteggel rendelkezik. 4.2. Többlépéses szilárdítás epoxi és akril műgyantákkal A fa, a károsodás következtében nagyon eltérő méretű kapillárisokat, járatokat, üregeket, szétválásokat tartalmazott. Voltak gombakárosodott részek, finom, kisméretű kapillárisokkal, rovarjáratok durva, nagyméretű kapillárisokkal, hasadások és a köbösen korhadt összefüggő részecskék közötti mély barázdák és törésvonalak. A restaurálás fő problémája a károsodás következtében létrejött, nagyon eltérő méretű kapillárisrendszerek szilárdítása és a szilárdítószernek a faszerkezetbe történő mély és egyenletes bejuttatása-behatolása volt. Más szilárdítószer szükséges a fa kisméretű „finom” kapillárisainak, és más a „nagyméretű” durva kapillárisainak szilárdításaihoz, ezért kombinált, több lépéses szilárdítást alkalmaztunk. A többlépéses szilárdító kezelés két fő lépésből, a fa finomszerkezetének és a fa durva-szerkezetének a szilárdításából állt. A fa finomszerkezete alatt a gombakárosodás és lebontódás következtében a fában előállt, valamint esetenként a fa biológiai felépítéséből adódó nagyon vékony hajszálcsöveket, kapillárisokat értjük. Míg a durvaszerkezet a fában lévő, a finomszerkezeti kapillárisok átmérőjénél nagyságrendekkel nagyobb, ’’durva” kapillárisok, repedések, hasadások, hézagok, szétválások miatti rések összessége. A szilárdító anyagot ill. oldatot, az oldószert, a koncentrációt és a kezelési technikát aszerint választottuk meg, hogy a fának a finom- vagy a durva-szerkezetét, a felületi vagy a mélyebb rétegeit akartuk megszilárdítani. Két szilárdítási technikát alkalmaztunk: 1. A „nedves a nedvesen” impregnálást Ez esetben a szilárdító oldat felvitelét újra és újra megismételtük úgy, hogy az újabb szilárdító oldat felhordása előtt csupán addig vártunk, amíg a felületen lévő folyadék beszívódott és a fa újabb folyadékmenynyiséget tudott felvenni. A két felvitel között a fa felülete nem száradt ki, nedves maradt. 2. A száradás utáni újabb impregnálást Ennél a technikánál a szilárdítószer újabb felvitele között lényegesen hosszabb idő telt el, mint a „nedves a nedvesen” impregnálásnál. A két kezelés között a szilárdító oldat oldószere részben vagy égészben elpárolgott a felületről. Az elpárolgó oldószer a fában elfoglalt helye felszabadult, ezáltal megnövekedett hely állt rendelkezésre az újabb szilárdító oldat behatolásához. 4. 2.1. A fa finomszerkezetének a szilárdítása A fa finomszerkezetének a szilárdítása speciális, kis molekulaméretű epoxi műgyantával történt. Célja a megmaradt, és gombák által részben lebontott sejtelemek, kisméretű kapillárisok kezelése volt, amelynek során a bevitt műgyantamennyiség az említett részeket átjárva és ott bekötve megszilárdította, helyenként a bekötés után kereszthidakat képezve rögzítette a nagyon finom járatokat, hajszálkapillárisokat. Ez az eljárás nem célozta a vastag repedések és lapkás szétválások megkötését. A többlépéses kezelés során először óvatosan a fa felületének a finomszerkezetét szilárdítottuk meg, hogy az a továbbiakban a konzerválás alatt ne sérüljön. A felületi szilárdításhoz rendkívül kis molekulaméretű, nagyon jó behatoló képességű epoxi műgyanta kis koncentrációjú oldatát használtuk, melyet a Ciba & Geigy Co. kimondottan faszilárdításra fejlesztett ki. Típusa Araldit BY 158, a Härtere HY 2996, keverési aránya 100 g BY 158 + 28 g HY 2996. Az impregnálást 10 v%os oldattal kezdtük. Oldószerként nitrohigítót használtunk. Rögtön miután a felületre felvitt szilárdító oldatot a fa beszívta, az oldat felvitelét megismételtük. Mindezt addig ismételtük, amíg a fa szívta a folyadékot. Ez az ún. ’’nedves a nedvesen” impregnálási technika. Kezdetben a szilárdító oldatot öntéssel, majd később ecseteléssel hordtuk fel. (6. kép, lásd a képtáblát) A szilárdító oldat koncentrációját az impregnálás alatt 10 v% -ról 30 v%-ig emeltük. Minden egyes kezelési szakasz végén a kezelt fa felületét nitrohigítóval átmostuk, ecsettel átkeféltük, hogy a felületen lévő műgyanta be-mosódjon a fába és a fafelület ne fényesedjen ki. A szilárdító oldat feldolgozhatósági ideje 10-20 óra között változott a hőmérséklettől 33
