Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Morgós András - Domokos Levente: A magyar múzeumi restaurálás kialakulása Erdélyben. Nemes erdélyi magyar restaurátorok
MELLÉKLET I. Fenichel Sámuel: Tanácsok régi tárgyak ragasztására és tisztogatására Archaeologiai Értesítő Új folyam. XI. kötet (1891)191- 192. Szerk.: Hampel József Budapest, 1891. „I. Ragasztó szerek: A tiszta arabs mézga telített oldata, valamely porfestékkel kellő arányban keverve, igen kitűnő, olcsó, gyorsan száradó, szilárd ragasztó-anyag, mely bárminemű tárgyat jól ragaszt. E ragaszt a tárgyak színéhez képest különbözőkép színezni is lehet. Elég egy pár alapszínű ilynemű ragasz, amelyből a kívánt színeket könnyen, egymássali keverés útján, előállíthatjuk, íme a recipék: a) Fekete ragasztó: 50 grm. telített tiszta arabs gummi, 5 grm. venyige-fekete, finom porfesték; jól összekeverendő a készítésnél. b) Fehér ragasztó: 50 grm telített gummi-oldat, 6 grm. bárminő finom, fehér porfesték; jól összekeverendő. c) Zöld ragasztó: oxydált, bronz és réz tárgyak ragasztására, ugyanannyi gummi-oldathoz (50 grm.) 5 grm. rézgálicz, zöld, finom festék porát keverjük a leírt módon. d) Vöröses agyag tárgyak, téglák stb. ragasztására, a már említett mennyiségű gummi-oldathoz 4 grm. angol vöröst keverünk. Ehhez hasonlóan járunk el az esetlegesen fölmerülő színű ragaszok előállításánál. A mellékszínek előállításánál a már elkészített ragaszokat keverjük öszsze. A fő dolog, hogy a bárminemű anyagú tárgy jól ki legyen száradva, és ezenfelül bizonyos alantos fokig meg legyen melegítve. Az eredmény biztos, gyors és igen kitűnő lesz. Az így ragasztott tárgyak igen szilárdul conserválódnak. Finom üveg és más edénytöredékek összeragasztásánál legcélszerűbben járunk el, ha a darabkákat belső oldalukon finom papiros (üvegtárgyaknál mindig erős selyem-papiros) segélyével illesztjük egymásra, és csak miután ez megszáradt, ragasztjuk a töredékek lapjait egymásra. így járunk el mindaddig, míg a belső kibéllés lehetséges, ezután a befejező darabokat valamely színes ragasztóval egyszerűen oda illesztjük. Igen kitűnő üveg-ragasztó különben a vegyileg tiszta kálium silicicum (kali-vízüveg), mely jól eldugaszolt üvegben tartandó. A ragasztandó üvegtöredékeknek jól kiszáradtnak és lehető jól melegítettnek (pl. a nap melegénél) kell lenniök. Az anyag igen kitűnő, gyorsan száradó és nagyon állandó. Azonban e hatása elmarad, ha a tárgy nedves, hideg, ekkor lassan szárad. II. II. Különféle tárgyak mészkéreg lerakodásának tisztítási módja. Ha a lelőhely talaja meszes, akkor bárminő anyagú kiásott tárgy többé-kevésbé vastag mész kéreggel lesz bevonva. Minthogy e kéreg a vizsgálást akadályozza, czélszerű az eltávolítása; de csak azon feltétellel, hogy a tárgy felülete semmiben csorbát ne szenvedjen. Többszörös kísérletet téve, ártatlan és könnyű eljárást ajánlok. a) Színarany tárgyak tisztításánál: Minden félelem nélkül concentralt acidum muriaticumba (sósav) mártjuk (vagy ha a tárgy nagy, leöntjük), melyet mindaddig bennhagyunk, míg a sav a meszet föloldja, anélkül, hogy a tárgyat a legparányibb részben is megtámadná. b) így járunk el bárminemű kova vagy más oly kő-eszközzel, melyen ilynemű lerakodás van. c) Ezüst tárgyak tisztításánál úgy járunk el, hogy 1 rész concentrált savra 3 rész vizet töltve, összerázzuk és azután a tárgyra töltjük, vagy beleállítjuk addig, míg a kéreg lemosódik. d) Ezüstes rezes arany, rezes ezüst stb. tárgyak tisztítására 1 tér-rész savra 8 tér-rész vizet öntünk és összekeverés után addig hagyjuk e folyadékban, míg a kéreg vastagságához képest szükséges. e) Díszített réz, bronz és ólom tárgyakat szintén lehet óvatosan takarítani e savnak következő arányú vegyületével: 1 tér-rész sav, 10-12 tér-rész víz; anélkül, hogy még csak a patinát féltenünk kellene. E műtét lassú ugyan, de igen czélszerű. Csak egyenként kell a letakarítandó tárgyakat beletenni a lapos tálczába, gyakran kiemelni valamely pálczika segélyével. Takarítás után a tárgyak jól lemosandók és a napon megszárítandók. Kézzel soha se kell belenyúlni. Ily módon tisztítottam finom díszítésű bronz töredékeket, melyek nagyon vastag kéreggel voltak bevonva. f) Cserép edényeket, ha festett díszítés nincs rajtuk, concentrált sósav igen szépen takarít minden rossz következmény nélkül. g) Festett cserép edényeket, vázákat szépen tisztíthatunk, ha e savnak 1 tér-résznek 5 víz részbeli arányát vesszük. De mielőtt a lemosás megkezdődnék, igen czélszerű mindig a festéket egy kis helyen megpróbálni, mert némely festék hamarább feloldódik. Ilyenkor addig hígítjuk az oldatot, míg az nem hat oldólag. Soha se szabad kézzel dörzsölni. Mindig úgy győződünk meg a leöntött rész tisztulásáról, hogy nagy vizes edénybe bemártjuk, mialatt a hab és a feloldott mész eltűnik. E műtét addig ismétlendö, míg a tárgy tiszta. E módszerrel igen számos oly görög vázát, amelyen érdekes festett jelenetek voltak ábrázolva, takarítottam meg a legbiztosabb és legszebb eredménnyel; az oldat sem a fekete alapszín, sem a sárga, veres és fehér festék színeket nem bántotta. így járunk el bármely más oly tárggyal, amelyet e mészkéreg fed, a fődolog, hogy az arany, kő és festetlen cserép edények kivételével soha se szabad concentrált oldatot használnunk, hanem a leírt vagy az illető tárgy egyik sarkán kipróbált arányú vegyítéket. Ha nagyban tisztogatunk ily tárgyakat, nyílt szelelős helyen végeztessük e műtétet: mivel a kigőzölgő szénsav belégzése egészségtelen. Fa- vagy csont tárggyal (esetleg kautsuk-keztyűvel) tesszük be és emeljük ki a tárgyakat, máskép az oldat (kivált ha concentrált) a bőrt megégetheti. E sav hígított oldata azonban ártatlan.” 24
