Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése
A nitrogénes fertőtlenítés során figyelemmel kell arra lenni, hogy habár a nitrogén nem mérgező gáz, de zárt helyiségben feldúsulhat, amikor is a levegő 20,9 tf%-os oxigéntartalma lecsökkenhet és ennek következtében eszméletvesztés, fulladás állhat be. Ezért célszerű a helyiségben riasztóval ellátott oxigénérzékelőt elhelyezni, amely jelez, ha az oxigénkoncentráció veszélyes érték alá csökken (pl. 19,5 tf%). Annak a helyiségnek a jó szellőztetéséről mindig gondoskodni kell, ahol a fertőtlenítést végezzük! Folyékony nitrogént tartalmazó tartályok érintésekor vigyázni kell a fagyásveszélyre, mivel a gázzá váló, hirtelen kitáguló nitrogén a környezetét lehűti és a kezünk egy pillanat alatt odafagyhat (ugyanúgy, mint pl. a szódásszifon patronjára). Célszerű védőkesztyűt használni, és az esetleg kikerülő folyékony nitrogént sose szabad megérinteni. Reichmut és mtsai. középkori szobrok nitrogénes fertőtlenítésére végeztek kísérletet (Reichmut et al. 1991). A fertőtlenítést közismerten jó oxigénáteresztésű polietilén fóliában végezték, teljes sikerrel. A tárgyakat polietilén sátorba helyezték, és mielőtt végleg lezárták nitrogénnel öblítették át 5-10 Pa (100 Pa = 1 mbar) túlnyomás mellett, amit a fertőtlenítés teljes időtartama alatt fenntartottak. A kísérlet teljes időtartama alatt az oxigén-koncentráció 1,5 tf% alatt maradt, amíg a helyiségben ez 20 % körüli volt! A szükséges 55-60 %-os légnedvességet a sátorba helyezett tálcákban tartott telített glükózoldattal érték el. A helyiségben 35 °C hőmérsékletet tartottak fenn a fertőtlenítés ideje alatt egy olajradiátor segítségével. A kísérlet kezdetekor kopogóbogár (Anobium punctatum de Geer) és házicincér (Hylotrupes bajulus L.) lárvákat tartalmazó fa próbatesteket helyeztek el. Ezeket 3, ill. 4 hét elteltével megvizsgálták. Azt tapasztalták, hogy 3 hét elteltével a lárvák mind elpusztultak. A kísérletet megismételték, úgy, hogy a kopogóbogár és a házicincér mindenfajta fejlődési stádiumát (pete, lárva, báb és kifejlett bogár - imágó) tartalmazó fa próbatesteket helyeztek el a fertőtlenítő térbe újabb fertőzött szobrok és táblakép mellé (Unger, Unger 1995a). A fertőtlenítést polietilén fólia-sátorban végezték. Mielőtt a sátrat végleg lezárták, nitrogénnel öblítették át 5 Pa túlnyomás mellett, ezt a túlnyomást nitrogén időkénti beeresztésével fenntartották a fertőtlenítés teljes időtartama alatt. A fertőtlenítés során az oxigén-koncentrációja 1,5 tf% alatt maradt. A sátorban a szükséges 55-62 %-os légnedvességet a sátorba helyezett tálcákban tartott telített glükózoldattal érték el, amelyhez fungicidet tettek, hogy elkerüljék a penészgombák fejlődését a gázosítás hosszú ideje alatt. A légnedvesség beállításához kálcium- vagy magnézium-nitrát telített oldata is használható, ezzel 55-58% relatív légnedvesség állítható be. Az eredmények azt mutatták, hogy szobahőmérsékleten négy hét alatt a kopogóbogár és a házicincér minden fejlődési formája elpusztult. Kisebb tárgyak esetén a fertőtlenítő térből az oxigén eltávolításának kiegészítő, vagy egyedüli módsze30 reként jól használhatók az ún. oxigén-adszorberek (pl. Ageless®). Ezek aktivált vasvegyületek, amelyek kémiai reakcióval megkötik az oxigént. Nem reverzibilisek, tehát nem regenerálhatok, így újra használatuk nem lehetséges. A nitrogén gázos fertőtlenítés múzeumi és műemléki tárgyak rovar-fertőzésének megszűntetésére a jelenleg legoptimálisabb eljárás. Nitrogénnel sikeresen fertőtleníthetők a fatárgyak (szobrok, táblaképek, bútorok stb.), néprajzi anyagok, könyvek, textilek, állat és növénygyűjtemények. Egyedüli hátrányként említhető, hogy a fertőtlenítést zárt térben kell végezni, pl. fólia-sátor, konténer, kamra, ahol kb. 99 tf% feletti nitrogénkoncentrációt kell létrehozni, amit megszakítás nélkül hosszú időn keresztül fenn kell tartani. Épületek fertőtlenítésére a fenntartandó magas 99% -os koncentráció miatt kevésbé alkalmas, mivel fóliázásuknál nehéz teljes tömítettséget létrehozni. 2.2.2. Széndioxid gázzal végzett fertőtlenítés A széndioxidos gázosítás ellentétben a nitrogénessel és az argonossal különösen alkalmas fólia-sátorba burkolt nagyméretű tárgyak, épületek, pl. templomok, oltárok fertőtlenítésére. Énnek oka, hogy "csak" mintegy 60 tf% körüli széndioxid-koncentráció szükséges a fertőtlenítéshez, amíg a másik kettő esetében 99% körüli. Épületeket nehéz úgy fóliába csomagolni és szigetelni, hogy jelentős gázveszteség és az oxigén kívülről, a fólián keresztül történő bediffundálása ne játszódjék le. Ezért 99,9 tf% körüli gázkoncentrációt hosszabb időn keresztül fenntartani csaknem reménytelen, viszont a 60% körülit lényegesen könnyebb. A széndioxid hátránya a nitrogénnel szemben, hogy a műtárgyban található nedvességgel szénsavat képezhet. A szénsav enyhe sav lévén a védtelen pigment szemcsék (pl. a festékréteg repedezett helyein (krakelee), vagy a nem elég kötőanyagot tartalmazó festékrétegek) színváltozását okozhatja. Az ólomfestékek, a cinkfehér és az ultramarin könnyen károsodhat. A nagy fa- és légnedvesség fokozza a színváltozás esélyét. A tapasztalatok szerint széndioxidos gázosítás esetén az élelmiszerkárosítók mindenféle életformájának elpusztításához 60 tf% széndioxid koncentrációra, és 4 napra van szükség (Sanders 1987). Sanders vizsgálta széndioxid hatására különféle anyagok savasodását, de pH változást nem tudott kimutatni. Az eltérő fejlődési stádiumban lévő (pete, lárva, báb, imágó) különféle műtárgykárosító rovarok elpusztításához szükséges széndioxid koncentrációt és időt még nem vizsgálták behatóbban. Az épületek, pl. templomok széndioxidos fertőtlenítéséhez szükséges sok technikai segédberendezés (logisztikai terv, gázszállító tankautó, tárolótartály, elpárologtató, hőcserélő stb.), valamint nagy anyagmennyiség miatt az eljárás költségigényes. Ma még az épületek mérgező gázokkal (pl. szulfuril-fluorid) végzett fertőtlenítése olcsóbb megoldás.
