Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)

Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése

A nitrogénes fertőtlenítés során figyelemmel kell arra lenni, hogy habár a nitrogén nem mérgező gáz, de zárt helyiségben feldúsulhat, amikor is a levegő 20,9 tf%-os oxigéntartalma lecsökkenhet és ennek követ­keztében eszméletvesztés, fulladás állhat be. Ezért célszerű a helyiségben riasztóval ellátott oxigén­érzékelőt elhelyezni, amely jelez, ha az oxigénkon­centráció veszélyes érték alá csökken (pl. 19,5 tf%). Annak a helyiségnek a jó szellőztetéséről mindig gon­doskodni kell, ahol a fertőtlenítést végezzük! Folyé­kony nitrogént tartalmazó tartályok érintésekor vi­gyázni kell a fagyásveszélyre, mivel a gázzá váló, hirte­len kitáguló nitrogén a környezetét lehűti és a kezünk egy pillanat alatt odafagyhat (ugyanúgy, mint pl. a szó­­dásszifon patronjára). Célszerű védőkesztyűt használ­ni, és az esetleg kikerülő folyékony nitrogént sose sza­bad megérinteni. Reichmut és mtsai. középkori szobrok nitrogénes fertőtlenítésére végeztek kísérletet (Reichmut et al. 1991). A fertőtlenítést közismerten jó oxigén­­áteresztésű polietilén fóliában végezték, teljes sikerrel. A tárgyakat polietilén sátorba helyezték, és mielőtt végleg lezárták nitrogénnel öblítették át 5-10 Pa (100 Pa = 1 mbar) túlnyomás mellett, amit a fertőtlenítés teljes időtartama alatt fenntartottak. A kísérlet teljes időtartama alatt az oxigén-koncentráció 1,5 tf% alatt maradt, amíg a helyiségben ez 20 % körüli volt! A szükséges 55-60 %-os légnedvességet a sátorba helye­zett tálcákban tartott telített glükózoldattal érték el. A helyiségben 35 °C hőmérsékletet tartottak fenn a fer­tőtlenítés ideje alatt egy olajradiátor segítségével. A kísérlet kezdetekor kopogóbogár (Anobium punc­­tatum de Geer) és házicincér (Hylotrupes bajulus L.) lárvákat tartalmazó fa próbatesteket helyeztek el. Eze­ket 3, ill. 4 hét elteltével megvizsgálták. Azt tapasztal­ták, hogy 3 hét elteltével a lárvák mind elpusztultak. A kísérletet megismételték, úgy, hogy a kopogóbo­gár és a házicincér mindenfajta fejlődési stádiumát (pete, lárva, báb és kifejlett bogár - imágó) tartalmazó fa próbatesteket helyeztek el a fertőtlenítő térbe újabb fertőzött szobrok és táblakép mellé (Unger, Unger 1995a). A fertőtlenítést polietilén fólia-sátorban vé­gezték. Mielőtt a sátrat végleg lezárták, nitrogénnel öblítették át 5 Pa túlnyomás mellett, ezt a túlnyomást nitrogén időkénti beeresztésével fenntartották a fer­tőtlenítés teljes időtartama alatt. A fertőtlenítés során az oxigén-koncentrációja 1,5 tf% alatt maradt. A sá­torban a szükséges 55-62 %-os légnedvességet a sátor­ba helyezett tálcákban tartott telített glükózoldattal érték el, amelyhez fungicidet tettek, hogy elkerüljék a penészgombák fejlődését a gázosítás hosszú ideje alatt. A légnedvesség beállításához kálcium- vagy magnézium-nitrát telített oldata is használható, ezzel 55-58% relatív légnedvesség állítható be. Az eredmé­nyek azt mutatták, hogy szobahőmérsékleten négy hét alatt a kopogóbogár és a házicincér minden fejlődési formája elpusztult. Kisebb tárgyak esetén a fertőtlenítő térből az oxi­gén eltávolításának kiegészítő, vagy egyedüli módsze­30 reként jól használhatók az ún. oxigén-adszorberek (pl. Ageless®). Ezek aktivált vasvegyületek, amelyek ké­miai reakcióval megkötik az oxigént. Nem reverzibili­sek, tehát nem regenerálhatok, így újra használatuk nem lehetséges. A nitrogén gázos fertőtlenítés múzeumi és műem­léki tárgyak rovar-fertőzésének megszűntetésére a je­lenleg legoptimálisabb eljárás. Nitrogénnel sikeresen fertőtleníthetők a fatárgyak (szobrok, táblaképek, bútorok stb.), néprajzi anyagok, könyvek, textilek, ál­lat és növénygyűjtemények. Egyedüli hátrányként említhető, hogy a fertőtlenítést zárt térben kell vé­gezni, pl. fólia-sátor, konténer, kamra, ahol kb. 99 tf% feletti nitrogénkoncentrációt kell létrehozni, amit megszakítás nélkül hosszú időn keresztül fenn kell tartani. Épületek fertőtlenítésére a fenntartandó magas 99% -os koncentráció miatt kevésbé alkalmas, mivel fóliázásuknál nehéz teljes tömítettséget létre­hozni. 2.2.2. Széndioxid gázzal végzett fertőtlenítés A széndioxidos gázosítás ellentétben a nitrogénessel és az argonossal különösen alkalmas fólia-sátorba bur­kolt nagyméretű tárgyak, épületek, pl. templomok, oltá­rok fertőtlenítésére. Énnek oka, hogy "csak" mintegy 60 tf% körüli széndioxid-koncentráció szükséges a fertőtle­nítéshez, amíg a másik kettő esetében 99% körüli. Épü­leteket nehéz úgy fóliába csomagolni és szigetelni, hogy jelentős gázveszteség és az oxigén kívülről, a fólián ke­resztül történő bediffundálása ne játszódjék le. Ezért 99,9 tf% körüli gázkoncentrációt hosszabb időn keresz­tül fenntartani csaknem reménytelen, viszont a 60% kö­rülit lényegesen könnyebb. A széndioxid hátránya a nitrogénnel szemben, hogy a műtárgyban található nedvességgel szénsavat képezhet. A szénsav enyhe sav lévén a védtelen pigment szemcsék (pl. a festékréteg repedezett helyein (krakelee), vagy a nem elég kötőanyagot tartalmazó festékrétegek) szín­­változását okozhatja. Az ólomfestékek, a cinkfehér és az ultramarin könnyen károsodhat. A nagy fa- és légned­vesség fokozza a színváltozás esélyét. A tapasztalatok szerint széndioxidos gázosítás ese­tén az élelmiszerkárosítók mindenféle életformájának elpusztításához 60 tf% széndioxid koncentrációra, és 4 napra van szükség (Sanders 1987). Sanders vizsgálta széndioxid hatására különféle anyagok savasodását, de pH változást nem tudott kimutatni. Az eltérő fejlődési stádiumban lévő (pete, lárva, báb, imágó) különféle műtárgykárosító rovarok el­pusztításához szükséges széndioxid koncentrációt és időt még nem vizsgálták behatóbban. Az épületek, pl. templomok széndioxidos fertőtlení­téséhez szükséges sok technikai segédberendezés (lo­gisztikai terv, gázszállító tankautó, tárolótartály, elpá­rologtató, hőcserélő stb.), valamint nagy anyagmennyi­ség miatt az eljárás költségigényes. Ma még az épüle­tek mérgező gázokkal (pl. szulfuril-fluorid) végzett fer­tőtlenítése olcsóbb megoldás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom