Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése
szagtalan, nem éghető gázok. A nitrogén a levegőnél valamivel könnyebb, az argon és a széndioxid pedig nehezebb gáz. Ezért az argon és a széndioxid a fertőtlenítő térben (sátorban, kamra) alulra törekszik, leülepszik, így feltétlenül keverésről kell gondoskodni, hogy egyenletes koncentrációt tudjunk elérni a fertőtlenítés alatt a sátorban. Fertőtlenítő hatását tekintve az említett három gáz bármelyikével a rovarok elpusztíthatok lárva, báb és kifejlett rovar, fejlődési szakaszban. Amennyiben peték is feltételezhetők, akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: Gázosítás a rovarok kirepülési és párosodási idején kívül (késő tavasszal, vagy még hatásosabb kora ősszel). Annyira meghosszabbítani az egyébként szokásos gázosítás idejét, hogy a nőstények petelerakását megzavarjuk, és a már lerakott peték kiszáradjanak és a bennük lévő lárvák ne tudjanak kifejlődni. Kétszeri gázosítás egy éven belül, a második gázosítást akkor elvégezve, amikor már a petéből a lárvák biztosan kikeltek. A nitrogén és az argon hatására a rovarok megfulladnak. A széndioxid izgatja a rovarok légzőizmait és felfokozott légzést okoz. Emellett a rovar vérének a savtartalma is fokozódik, a nikotinsavamidadenindinukleotid (NAD) blokkolódása következtében kialakuló protonfelesleg miatt. A nitrogén, argon és széndioxid nem alkalmas gombák elpusztítására! Egyes gomba tenyészeteket, pl. nitrogénben szoktak eltartani. A gombák micéliumainak növekedése és a spórák kicsírázása az említett gázokban csökken. Ez a hatás annál nagyobb, minél kisebb a légnedvesség. Az argon hatása a rovarokra gyorsabb, mint a nitrogéné, ára viszont lényegesen drágább. Műtárgyak esetében fontos annak a vizsgálata, hogy a nitrogén, argon és a széndioxid hogyan hat a műtárgyakat alkotó anyagokra, festett rétegekre, pigmentekre, fémrészekre, lakkokra, politúrokra stb. A nitrogén és argon nem reagál a műtárgyak anyagával és díszítéseivel, ezért esetükben idáig semmiféle káros hatást nem figyeltek meg. A széndioxid esetében bizonyos körülmények (magas nedvességtartalom, hőmérséklet és széndioxid-koncentráció) mellett reakciók létrejöhetnek. Magas nedvességtartalom mellett keletkező szénsav színváltozást okozhat ólomfestékeken (massikot - PbO; minium - Pb304), cinkfehéren (ZnO) és ultramarinon (3Na2-Al2 03-2 Si 02 2Na2 S). Lenolajfirnisz, gumiarábikum és sellakkrétegek átlátszóságában okozhat változást a nedvességtől függően. Ezüstfelületeket elhomályosíthat. A gázosítást jól szigetelt konténerben, kamrában vagy gázt át nem eresztő fóliasátorban (teljes oltárokat, templomokat is kezelnek így) végzik. Az inert gázokkal végzett fertőtlenítés általában 4 szakaszra bontható: 26 1. Kiindulási szakasz A műtárgyat, műemléket megfelelő, gáz át nem eresztő tartályba, kamrába sátorba helyezik, a szükséges szigetelést elvégzik. 2. Atöblítési szakasz A gázosító térben még meglévő levegőt átöblítéssel, addig hígítják, amíg a szükséges oxigén- ill. fertőtlenítő gáz-koncentrációt el nem érik. 3. Fertőtlenítési szakasz Ki kell várni azt az időt, amíg a rovarok elpusztulnak (általában hetekig tart). Közben a fertőtlenítési paramétereket (az oxigén és a fertőtlenítő gáz koncentrációját, hőmérsékletet, gáznedvességet) állandóan ellenőrizni kell és a gáz folyamatos utántöltéséről gondoskodni kell. Általában az inert gázzal kis túlnyomást (kb. 5 Pa) hoznak létre a fertőtlenítő térben, hogy az oxigénnek a fólián keresztüli, kívülről történő bediffundálását csökkentsék, valamint a fólián és a tömítetlenségeken keresztül kijutó fertőtlenítő gázt pótolják. A fertőtlenítő teret határoló falakon keresztül (fólia) Fick diffúziós törvényének megfelelően a gázok koncentráció kiegyenlítődése zajlik. A belül lévő fertőtlenítő gáz kifelé, a kívül lévő levegő és vele együtt az oxigén befelé igyekszik. A folyamat sebességét egyrészt a fólia anyaga (ami meghatározza a tulajdonságait, amelyek közül a legfontosabb a gázáteresztő képesség - általában különböző a gázáteresztő képesség a fertőtlenítő gázra és az oxigénre), másrészt a gáznyomás, a gázkoncentráció és a hőmérséklet szabja meg. Ezért csak nagyon kis gázáteresztő képességű fóliák használhatók! Tekintettel arra, hogy az említett diffúziós folyamat a gázosítás teljes ideje alatt zajlik (koncentráció kiegyenlítődés nem jöhet létre, mert akkor a fertőtlenítő gáz koncentrációja nem volna elégséges a fertőtlenítéshez), ezért a bejutó oxigén eltávolításáról és a kijutó inert gáz pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell! 4. Kiszellőztetési szakasz A fertőtlenítő gázt kiszivattyúzzák, és levegővel pótolják vagy kisebb kamrák esetén, egyszerűen kinyitják, és a tárgyat kiveszik. Itt feltétlenül vigyázni kell az esetleges belégzés következtében létrejövő fulladásveszélyre (MÁK értéke 0,5 tf%= 5000 ppm, 10 tf% fölött eszméletvesztést és fulladást okoz), tekintettel arra, hogy a kikerülő nagymennyiségű inert gáz erősen megváltoztatja a levegő összetételét, ami kellő odafigyelés nélkül balesethez vezethet. Különösen figyelni kell a széndioxid esetében. Hasonló veszélyhelyzet alakulhat ki, mint a bor forrásakor egy pincében! Széndioxidos gázosításhoz mintegy 60 tf% széndioxid-koncentráció és kb. 3-4 hét szükséges a fertőtlenítéshez. Ekkor a fertőtlenítő-térben aránylag sok, mintegy 8 tf% oxigén (40 x 0,21 = 8,4%) van még jelen. Nitrogén- és argon-gázos fertőtlenítés esetén a fertőtlenítő térben 0,1 tf% oxigén-koncentráció lehet. Minél kisebb az oxigén-koncentráció (minél nagyobb a nitrogén vagy argon-koncentráció) annál rövidebb a fertőtlenítéshez szükséges idő. A nagyon kis oxigénkoncentráció miatt a fertőtlenítő térnek teljesen gázzárónak, és az ezt határoló fóliának nemcsak
