Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)

Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése

szagtalan, nem éghető gázok. A nitrogén a levegőnél valamivel könnyebb, az argon és a széndioxid pedig nehezebb gáz. Ezért az argon és a széndioxid a fertőt­lenítő térben (sátorban, kamra) alulra törekszik, le­ülepszik, így feltétlenül keverésről kell gondoskodni, hogy egyenletes koncentrációt tudjunk elérni a fertőt­lenítés alatt a sátorban. Fertőtlenítő hatását tekintve az említett három gáz bármelyikével a rovarok elpusztíthatok lárva, báb és kifejlett rovar, fejlődési szakaszban. Amennyiben pe­ték is feltételezhetők, akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: Gázosítás a rovarok kirepülési és párosodási idején kívül (késő tavasszal, vagy még hatásosabb kora ősszel). Annyira meghosszabbítani az egyébként szokásos gázosítás idejét, hogy a nőstények petelerakását meg­zavarjuk, és a már lerakott peték kiszáradjanak és a bennük lévő lárvák ne tudjanak kifejlődni. Kétszeri gázosítás egy éven belül, a második gázosí­tást akkor elvégezve, amikor már a petéből a lárvák biztosan kikeltek. A nitrogén és az argon hatására a rovarok megful­ladnak. A széndioxid izgatja a rovarok légzőizmait és felfokozott légzést okoz. Emellett a rovar vérének a savtartalma is fokozódik, a nikotinsavamid­­adenindinukleotid (NAD) blokkolódása következté­ben kialakuló protonfelesleg miatt. A nitrogén, argon és széndioxid nem alkalmas gombák elpusztítására! Egyes gomba tenyészeteket, pl. nitrogénben szok­tak eltartani. A gombák micéliumainak növekedése és a spórák kicsírázása az említett gázokban csökken. Ez a hatás annál nagyobb, minél kisebb a légnedvesség. Az argon hatása a rovarokra gyorsabb, mint a nitro­géné, ára viszont lényegesen drágább. Műtárgyak esetében fontos annak a vizsgálata, hogy a nitrogén, argon és a széndioxid hogyan hat a műtár­gyakat alkotó anyagokra, festett rétegekre, pigmen­tekre, fémrészekre, lakkokra, politúrokra stb. A nitrogén és argon nem reagál a műtárgyak anya­gával és díszítéseivel, ezért esetükben idáig semmiféle káros hatást nem figyeltek meg. A széndioxid esetében bizonyos körülmények (magas nedvességtartalom, hő­mérséklet és széndioxid-koncentráció) mellett reakci­ók létrejöhetnek. Magas nedvességtartalom mellett keletkező szénsav színváltozást okozhat ólomfestéke­ken (massikot - PbO; minium - Pb304), cinkfehéren (ZnO) és ultramarinon (3Na2-Al2 03-2 Si 02 2Na2 S). Lenolajfirnisz, gumiarábikum és sellakkrétegek átlát­szóságában okozhat változást a nedvességtől függően. Ezüstfelületeket elhomályosíthat. A gázosítást jól szigetelt konténerben, kamrában vagy gázt át nem eresztő fóliasátorban (teljes oltárokat, templomokat is kezelnek így) végzik. Az inert gázokkal végzett fertőtlenítés általában 4 szakaszra bontható: 26 1. Kiindulási szakasz A műtárgyat, műemléket megfelelő, gáz át nem eresz­tő tartályba, kamrába sátorba helyezik, a szükséges szigetelést elvégzik. 2. Atöblítési szakasz A gázosító térben még meglévő levegőt átöblítéssel, addig hígítják, amíg a szükséges oxigén- ill. fertőtlení­tő gáz-koncentrációt el nem érik. 3. Fertőtlenítési szakasz Ki kell várni azt az időt, amíg a rovarok elpusztulnak (általában hetekig tart). Közben a fertőtlenítési para­métereket (az oxigén és a fertőtlenítő gáz koncentrá­cióját, hőmérsékletet, gáznedvességet) állandóan el­lenőrizni kell és a gáz folyamatos utántöltéséről gon­doskodni kell. Általában az inert gázzal kis túlnyo­mást (kb. 5 Pa) hoznak létre a fertőtlenítő térben, hogy az oxigénnek a fólián keresztüli, kívülről törté­nő bediffundálását csökkentsék, valamint a fólián és a tömítetlenségeken keresztül kijutó fertőtlenítő gázt pótolják. A fertőtlenítő teret határoló falakon keresztül (fó­lia) Fick diffúziós törvényének megfelelően a gázok koncentráció kiegyenlítődése zajlik. A belül lévő fer­tőtlenítő gáz kifelé, a kívül lévő levegő és vele együtt az oxigén befelé igyekszik. A folyamat sebességét egy­részt a fólia anyaga (ami meghatározza a tulajdonsá­gait, amelyek közül a legfontosabb a gázáteresztő ké­pesség - általában különböző a gázáteresztő képesség a fertőtlenítő gázra és az oxigénre), másrészt a gáznyo­más, a gázkoncentráció és a hőmérséklet szabja meg. Ezért csak nagyon kis gázáteresztő képességű fóliák használhatók! Tekintettel arra, hogy az említett diffú­ziós folyamat a gázosítás teljes ideje alatt zajlik (kon­centráció kiegyenlítődés nem jöhet létre, mert akkor a fertőtlenítő gáz koncentrációja nem volna elégséges a fertőtlenítéshez), ezért a bejutó oxigén eltávolításáról és a kijutó inert gáz pótlásáról folyamatosan gondos­kodni kell! 4. Kiszellőztetési szakasz A fertőtlenítő gázt kiszivattyúzzák, és levegővel pótol­ják vagy kisebb kamrák esetén, egyszerűen kinyitják, és a tárgyat kiveszik. Itt feltétlenül vigyázni kell az esetleges belégzés következtében létrejövő fulladásve­szélyre (MÁK értéke 0,5 tf%= 5000 ppm, 10 tf% fö­lött eszméletvesztést és fulladást okoz), tekintettel ar­ra, hogy a kikerülő nagymennyiségű inert gáz erősen megváltoztatja a levegő összetételét, ami kellő odafi­gyelés nélkül balesethez vezethet. Különösen figyelni kell a széndioxid esetében. Hasonló veszélyhelyzet alakulhat ki, mint a bor forrásakor egy pincében! Széndioxidos gázosításhoz mintegy 60 tf% széndi­oxid-koncentráció és kb. 3-4 hét szükséges a fertőtlení­téshez. Ekkor a fertőtlenítő-térben aránylag sok, mint­egy 8 tf% oxigén (40 x 0,21 = 8,4%) van még jelen. Nitrogén- és argon-gázos fertőtlenítés esetén a fer­tőtlenítő térben 0,1 tf% oxigén-koncentráció lehet. Minél kisebb az oxigén-koncentráció (minél na­gyobb a nitrogén vagy argon-koncentráció) annál rövi­­debb a fertőtlenítéshez szükséges idő. A nagyon kis oxigénkoncentráció miatt a fertőtlenítő térnek telje­sen gázzárónak, és az ezt határoló fóliának nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom