Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)

Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése

ciklohexán), melyből igen kis mennyiséget tűzálló tálba helyezve, a bezárt helyiségben melegítettük villany­­rezsón. Szintén öli a moly minden formáját, de a fém­gombok esetleg megsötétedhetnek. Fémszálas textilje­inket erre az időre kivittük a helyiségből. A felhasznált anyag kis mennyisége, alkalmassága, könnyen kezelhe­tősége, s az eljárás siker számunkra előnyösnek mutat­kozott, azonban sajnos, a kísérleti mennyiségnél többet szerezni nem tudtunk."5 Az 1950-1980-as évek között divatos fertőtlenítőszer volt a kiváló hatású DDT (4,4'-diklór-difenil-tri­­klóretán, rovarölőszer), a Lindán (y-HCH, gamma­­hexaklór-ciklohexán, rovarölőszer (Msz), és a penta­­klórfenol ill. nátrium sója (gombaölőszer). Ezeket ki­váló fertőtlenítő tulajdonságuk és hosszú élettartamuk ellenére ma már a környezeti ártalmuk miatt nem használják. Régebben kezelt műtárgyakon azonban sokszor találkozhatunk e szerek maradványával. Ilyen esetben megfelelő óvatossággal kell eljárni. Mindegyik említett szer gőznyomása akkora, hogy a légtérbe is jut belőle, párolog. A párolgás erőssége szerinti sorrend: pentaklórfenol > Lindán > DDT. A DDT-re jellem­ző, hogy a fertőtlenített tárgy felületén fehér, kristá­lyos formában kivirágzik. A Lindán kristályosodás nél­kül párolog. A ma, a restaurátori munkában még gyakori, folya­dék halmazállapotú fertőtlenítőszerekkel (fertőtlenítő hatású vegyszerek oldatával) végzett fertőtlenítések, feltehetőleg a jövőben háttérbe fognak szorulni az e tanulmányban vázolt, a műtárgyakra, az emberre és a környezetre kevésbé veszélyes, egyszerre nagy mű­tárgymennyiség esetén is könnyen kivitelezhető meg­oldásokkal szemben. A folyadékokkal végzett fertőtle­nítésektől azonban a jövőben sem tekinthetünk telje­sen el! Valószínűleg előtérbe kerülnek a kombinált (egyszerre gombák és rovarok ellen is hatásos) szerek. 2. Fertőtlenítő gázok - gázosítás Már az ókor óta ismeretes a fa füstöléssel történő ke­zelése, gombák, rovarok elleni védelem céljából, ami valójában gázosításnak is felfogható. A népi gyakorlat­ban ezt a technikát még ma is alkalmazzák: "A régi lángfogók olyan nagyok vótak, hogy sok füst belefért. Vót neki olyan póca, s feltettek oda olyan egy méteres, két méteres tölgyfadeszkát, vagy inkább bükkfadesz­kát mikor az megfüstölődött jól, már látták a mester­emberek, hogy mennyire kell megfüstölődjön" (Gazda József: Mindennek mestere - a falusi tudás könyve; Püski kiadó, Budapest, 1993, 75-76.) A gáz halmazállapotú fertőtlenítőszerek lényegesen gyorsabban hatolnak be a fertőtlenítendő anyagba, mint a folyadékos szerek. A hőmérséklet emelése nö­veli a gázok hatását. A gázosítás előnye, hogy a gáz könnyen, gyorsan és 5Ditróiné Sallay Katalin: Gyakorlati tapasztalatok a restauráló laboratóriumban, Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956, Debrecen, 1957. 85-86. mélyre tud a fába behatolni, esetenként teljes kereszt­metszeti behatolás is elérhető. Nagy hátránya, hogy a fertőtlenítés csak addig tart, amíg a gáz a fában van, ezért könnyen újrafertőződhet a gázosítás után a tárgy, tehát gázokkal csak megszüntető védelem érhe­tő el, megelőző nem. Tekintettel arra, hogy a gázok a tárgyból gyorsan eltávoznak, ha a védelmet hosszabb távon kívánjuk megoldani, a gázosítás után a műtár­gyat megelőző hatású fertőtlenítőszerrel is kezelni kell. Gázosításos fertőtlenítéshez zárt tér szükséges. A gázt a gyakorlatban vagy gázként, tartályból vezetik be a gázosító kamrába, vagy folyadék-ampulla összetöré­sét követően a folyadék elpárolgásakor keletkezik, vagy egy inert hordozóra adszorbeáltatott formából (tabletta) fejlődik. A gáznak a fertőtlenítéshez előírt koncentrációját a szükséges ideig kell a fertőtlenítő térben fenntartani. Meg kell akadályozni a gáz felhí­gulását és kiszökését a térből. Gázosítással akár faépü­leteket, pl. templomokat is lehet fertőtleníteni az épü­let köré emelt óriási, gáz át nem eresztő fólia-sátorban. A fertőtlenítő gáz a rovar testébe diffúzióval ill. a rovar légzésével kerül be. A mérgező hatású gázokkal végzett fertőtlenítés rovarok esetében általában 24 óra alatt lejátszódik, ami vákuum alkalmazása esetén (megnövekszik a gázkoncentráció) akár 2-3 órára is le­csökkenthető. Fontosabb reaktív fertőtlenítő gázok Hidrogén cianid (cián-hidrogén, kéksav), metil-bro­­mid (brómmetán), foszfin (foszfor-hidrogén), etilén­­oxid (Oxiran), propilén-oxid (1,2-epoxipropán), szulfuril-fluorid (szulfuril-difluorid, Vikane), aril-nitril (vinil-cianid, propén-nitril), széntetraklorid (tetraklór­­metán), triklór-etilén, széndiszulfid (szénkéneg), kén­dioxid, formaldehid, timol. Inert fertőtlenítő gázok Nitrogén, argon, széndioxid. Kísérletek folynak még a héliummal és a dinitrogén­­oxiddal (kéjgázzal). 2.1. Reaktív gáz fertőtlenítőszerek A 20. század elején, amikor egyre több kritika érte a műtárgyakon olajosodást, zsírosodást, elszíneződést okozó kezeléseket, fellendült a mérgező gázok hasz­nálata rovar károsítok ellen. A fertőtlenítést többnyire ún. gázládában vagy kamrában végezték, ma már haj­meresztőnek tűnő biztonsági körülmények mellett. Hidrogén cianid (cián-hidrogén, kéksav) Kémiai képlete: HCN. Fertőtlenítési koncentráció: 20-30 g/m3 Fertőtlenítés időtartama: 3 nap. Színtelen éghető folyadék, forráspontja 25,6 °C. Szaga keserűmandulára emlékeztet. Más források szerint szagtalan, a keserűmandula szagot a hozzákevert ben­­zaldehid okozza (Buttenberg et al. 1925). Általában porózus inert anyagra (pl. diatomaföld, fű­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom