Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Járó Márta: Megelőző konzerválás múzeumi kiállításokon és raktárakban
Megállapították, hogy az új betonépületekben az ultrafinom cementpor igen káros lehet az ott elhelyezett műtárgyakra nézve. Ez az elsősorban fémoxidokból álló por nedvesség hatására lúgos kémhatású oldatot képez és károsítja az olajfestményeket (sötétedés), a selymet (a mechanikai tulajdonságok romlása), bizonyos színezékeket és pigmenteket (fakulás, színváltozás). A hatás hosszabb távon érvényesül. Ezen kívül tönkreteszi a térségben elhelyezett higrométereket is, így azok hamis (a valódinál magasabb) értékeket mutatnak. A porban lévő vas, mangán és egyéb fémek gyorsítják a szerves anyagból készült műtárgyak fény vagy kémiai hatásra történő károsodását. A levegőben sok baktérium, gomba-, moha- és algaspóra, pollen, zuzmódarabka és egyéb növényi és állati eredetű, szilárd halmazállapotú részecske található. A baktériumok szaporodása, a spórák növekedése nedvesség hatására indul meg, legtöbbjük akkor válik életképessé, ha a környezet relatív páratartalma 65- 70% fölé emelkedik. Ezek az élő szervezetek részben úgy károsítják a műtárgyakat, hogy azok anyagát (szerves anyag esetén) használják fel táplálékul, részben pedig a műtárgyak felületén lerakodott szilárd, vagy a környezet gáz halmazállapotú anyagait alakítják savvá, illetve savképző anyaggá, és ezáltal károsítanak. A három leggyakrabban előforduló, a külső légtérből a műtárgy környezetébe jutó, gáz halmazállapotú légszennyező a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ózon. A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid nedvességgel savat képez, és a keletkezett kénsav, illetve salétromsav bontja mind a szervetlen mind pedig a szerves műtárgyalkotó anyagokat. A mészkő pl. "gipszesedik" (ez mállást, réteges leválást eredményez), a papír, bőr savasodik (színváltozás, szerkezeti gyengülés), a textilszálak anyaga bomlik (szakadás) stb. Az ózon oxidáló hatást fejt ki, hatására pl. fizikailag gyengülnek a szerves anyagok, fakulnak bizonyos színezékek stb. További, már kis mennyiségben is sok kárt okozó, gáz halmazállapotú légszennyező a kénhidrogén, amely a savképző légszennyezők közé tartozik. A külső környezetből bekerülő kénhidrogén mellett ez a gáz keletkezik gumik, egyes festékek bomlásakor. Kénhidrogént bocsáthatnak ki kéntartalmú anyaggal kikészített vagy festett textíliák (pl. nagyon gyakran a fekete pamut, bársony). A gyapjú (pl. a tárlók béleléséhez használt filc) és a szőr szintén adhat le kénhidrogént. A kénhidrogén elsősorban a fémeket, közülük is az ezüstöt és a rezet támadja meg. Hatására e fémek felületén fekete korróziós termékréteg alakul ki. Az ólom tartalmú festékeket (pl. az igen gyakori ólomfehér pigmentet) szintén megtámadja a kénhidrogén, és azok sötétedését idézi elő. Kiállításokban, raktárakban gyakori, gáz halmazállapotú, savképző légszennyező az ecetsav és a hangyasav. A friss fából nedvesség hatására ecetsav szabadul fel. A keményfák több savat adnak le, mint a puhafák, az új fa többet, mint a régi. A sav látens módon van jelen a fában és a kedvező körülmények hatására felszabadul. A tölgy adja le a legtöbb savat a bükk, a nyír és a kőris mellett - tehát ezek a fák nem alkalmasak tárlók, raktári szekrények készítésére. A relatív páratartalom és a hőmérséklet növekedése egyaránt elősegíti a sav felszabadulását még az öreg faanyagban is. A fa tartalmú papír (pl. a közönséges csomagolópapír, karton) ilyen módon szintén veszélyforrás. Hangyasav keletkezik a formaldehidből, amely karbamid-formaldehid alapú hőszigetelők, illetve bevonatok, rétegelt-, illetve farostlemez ragasztóanyagául szolgáló műgyanták formaldehid feleslegének kipárolgása során kerül a légtérbe. Származhat egyes gyanták bomlásából is. Az ecetsav és a hangyasav elsősorban az ólomtárgyakra nézve veszélyes (fehér "kivirágzások": ólomsók alakulnak ki a fém felületén), de hosszabb távon károsítják az egyéb fémtárgyakat és a szerves anyagokat, így pl. a textilt és a papírt is. A légszennyezők jelenlétének észlelése, kimutatása Mind a szilárd, mind pedig a gáz halmazállapotú légszennyezők esetében azok minőségének, illetve mennyiségének megállapítása szakemberek feladata, akik a méréseket speciális műszerekkel végzik. Az egyszeri mérésekhez, illetve a folyamatos regisztráláshoz nem állnak rendelkezésre olyan egyszerű készülékek, mint a páratartalom vagy a hőmérséklet ellenőrzése esetében. A szilárd halmazállapotú légszennyezők jelenlétét raktárakban, kiállítótermekben a bútorok, tárgyak felületén megjelenő porréteg jelzi. Nagyobb mennyiségű, gáz halmazállapotú légszennyező jelenlétét esetenként azok szaga is elárulhatja. Védekezés a káros légszennyezők ellen A légszennyezők elleni védekezés egyik leghatékonyabb módja, ha a kiállító-helyiség, illetve raktár ablakait megfelelő módon szigeteljük, és a szellőztetést - különösen forgalmas utak mentén - nem kifele, hanem pl. egy folyosó, belső udvar vagy kert felé oldjuk meg. Mérési adatok alapján zárt helyiségben a külső légszennyezők mennyiségének kb. a fele található. Ha a különösen érzékeny műtárgyakat jól záró tárlóba helyezzük, környeztükben tovább csökkenthető a káros szilárd és gáz halmazállapotú légszennyezők koncentrációja. A látogatók által behordott, szilárd halmazállapotú légszennyezők mennyisége csökkenthető porfogó lábtörlők, szőnyegek stb. alkalmazásával is. A beton aljzatokat le kell burkolni mielőtt, pl. raktárt rendeznénk be a helyiségben. A gáz halmazállapotú károsító anyagok elsősorban a nem megfelelően megválasztott belsőépítészeti anyagokból kerülnek a műtárgyak közelébe. Tehát a tárlóvagy raktári polc építéséhez lehetőség szerint ne használjunk fát. Rétegelt vagy farostlemez csak akkor alkalmazható, ha a készítésükhöz felhasznált ragasztóanyag formaldehid mentes. Gumit, PVC-t (poli (vinilklorid) műanyagot), PVAc-t (poli (vinil-acetát) műanyagot), normál (kötéskor ecetsavat kibocsátó) szilikont stb. ne használjunk tárlóépítéshez. Tárlók 15
