Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Járó Márta: Megelőző konzerválás múzeumi kiállításokon és raktárakban
A levegőben jelenlévő vízpára mennyisége nagymértékben függ a hőmérséklettől is. A levegő páratartalmának, illetve a páratartalom ingadozásának káros hatása a műtárgyakra A levegő páratartalmát a relatív páratartalommal (RH, %) jellemezzük. A relatív páratartalom értéke megadja, hogy az adott hőmérsékleten a levegő hány százalékát tartalmazza annak a vízpára-mennyiségnek, amenynyit tartalmazna akkor, ha telített lenne. A relatív páratartalom értéke zárt térben fordítottan változik a hőmérséklettel, tehát ha a hőmérséklet emelkedik, a relatív páratartalom értéke csökken és fordítva. Például ha egy zárt helyiségben légköbméterenként 12 g vízpára van a levegőben (abszolút páratartalom) és a hőmérséklet 25 °C, a relatív légnedvesség 50%. 25 °C -on ugyanis maximálisan 24 g vízpára lehetne a levegőben köbméterenként (telítettségi páratartalom), a többi folyékony víz formájában kicsapódna, kondenzálódna. Ennek a vízmennyiségnek éppen a fele, azaz 50%-a a 12 g vízpára. Ha ugyanennek a helyiségnek a levegője felmelegszik 30 °C-ra, a relatív légnedvesség lecsökken 40 %-ra, mert 30 °C -on a telítettségi páratartalom 30 g köbméterenként. Ha viszont lemegy a hőmérséklet 20 °C-ra, a relatív légnedvesség felmegy 70 %-ra, ugyanis 20 °C-on a telítettségi páratartalom csak 17 g köbméterenként. Tovább csökkentve a hőmérsékletet elérhetjük a 100%-os relatív páratartalom értéket, amely fölött elvileg a folyékony víz megjelenésével kellene számolnunk. Páralecsapódást azonban az esetek többségében nem észlelünk, mivel a helyiség falai, padlóburkolata, az ott elhelyezett bútorok stb. magukba szívják a nedvességet. A relatív légnedvesség, illetve annak ingadozása - anyaguktól függően - fizikai károsodást (méret- és alakváltozás), kémiai károsodást (anyagi minőség megváltozása), illetve biológiai károsodást (biológiai kártevők által okozott fizikai és/vagy kémiai károsodás) idézhet elő a múzeumi műtárgyakban. A károsodások együttesen is jelentkezhetnek és nagyon sokfélék. Az 1. táblázatban a legfontosabb, legszembetűnőbb károsodási módokat foglaljuk össze a leggyakrabban előforduló műtárgyalkotó anyagok esetében. A károsodások súlyosabbak és visszafordíthatatlan változások mehetnek végbe, ha a relatív légnedvesség hirtelen változik meg, illetve ingadozik. A relatív páratartalom mérése A megfelelő páratartalom beállításának elengedhetetlen előfeltétele a relatív páratartalom értékének ismerete. A relatív páratartalom mérésére szolgáló eszközöket két nagy csoportra lehet osztani:- hitelesítést (kalibrálást) nem igénylő műszerek,- hitelesítést igénylő műszerek (kalibrálásuk az első csoportba tartozó készülékekkel végezhető el). Hitelesítést nem igénylő műszerek A kalibrálást nem igénylő páramérő eszközök közül a legelterjedtebb az Assman-féle pszichrométer, amelynek legfontosabb része két higanyos hőmérő. Az egyik hőmérő higanyzsákján pamutborítás van, amelyet mérés előtt desztillált vízzel be kell nedvesíteni. 1. táblázat. A relatív légnedvesség tartósan magas vagy alacsony voltának következtében bekövetkező leggyakoribb károsodások Anyag RH 65-70% fölött RH 35% alatt Kő föloldódnak a pórusokban a sók kikristályosodnak a felületen a sók - "sókivirágzás" Festett kő föloldódnak a pórusokban a sók kikristályosodnak a pigmentréteg alatt a sók, lepereg a festés Fém korrózió (kivéve arany) Kerámia - mázatlan föloldódnak a pórusokban a sók kikristályosodnak a felületen a sók "sókivirágzás", mállás Kerámia - mázas föloldódnak a pórusokban a sók kikristályosodnak a máz alatt a sók, lepereg a máz, mállás Kerámia - nem vagy rosszul kiégetett elmállik szétporlik Üveg Üveg - régészeti átlátszatlanná válik Fa duzzadás, görbülés, deformálódás, penészedés kiszáradás, görbülés, deformálódás, Textil megnyúlás, deformálódás, penészedés kiszáradás, törékennyé válás Bőr, pergamen duzzadás, penészedés kiszáradás, törékennyé válás Papír megnyúlás, hullámosodás, penészedés deformálódás, kiszáradás 10
