Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
TANULMÁNYOK ASZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL ta jóvá s ennek alapján állította ki Mátyás király rendeletére a magyar kancellária Miklósvárszék számára a privilégiumot, amelynek alapján a háromszori államhatalmi változás ellenére 1876-1877-ig sikerült megtartania azt. Az említett határ jobboldali részén létrejött falvak a Telegdi székelyek szállásterületén alakítottak ki egy kezdetleges önigazgatást, amelytől aztán ez a falucsoport is, szívós küzdelem során, eljutott a területi önigazgatási rendszerig. Ennek formáját az Erdélyi Fejedelemség Fehérvárt 1635. június 13-án tartott országgyűlése határozta meg, s I. Rákóczi György fejedelem adott róla szabadságlevelet. Utóbbit Udvarhelyszék közgyűlésén 1635. július 8-án, Udvarhelyen hirdették ki. így jött létre törvényesen Bardóc fiúszék s állt fenn a 1877-ig, amikor a székeket beolvasztották a megyerendszerbe. Ffogy több évszázadon át a két kis szék megtartotta a megtelepedés idején létrehozott gyepűt, azt az első időkben a nemzetségi-törzsi tudat határozta meg, aztán a hagyomány biztosította. Erdővidék sajátos önigazgatási rendszere a székely történelem figyelmet érdemlő fejezete, egyrészt, mert a székely autonómiák történetiségét példázza, másrészt azért, mert keretében a hagyományosság kedvező életfeltételekre talált és sokáig élt, miközben az egyetemes magyar szellemi kultúra nagy értékű alkotásainak is — Kriza János szavaival szólva — szülőhazája volt. Irodalomjegyzék Beke Antal 1894 Az erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején. Magyar Sión. 1856. 607 és 856. Benkő József é.n. [1999] Transsilvania specialis. II. Bukarest - Kolozsvár. 2004 Filius Posthumus. Sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Csáki Árpád és Demeter László. Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 14. Kolozsvár. Connert János 1906 A székelyek alkotmányának Históriája különösen a XVI. és XVII. században. Székelyudvarhely. Cserey Zoltán 2006 Erdővidék önállósodási, függetlenségi, egyesülési törekvései a 18. század második felétől az 1848-as szabadságharcig. Erdővidéki Lapok VII. 1. szám. 4-13. 2008 Erdővidéki történeti tanulmányok. Bárót. Egyed Ákos 1977 Helynév és történelem Erdövidéken. Utunk 32. 16. szám. 5. 1977a Erdővidék társadalma a 18. század közepén. In: A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély. I. Csíkszereda. 67-81. 65
