Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG kor még Telegdinek hívták a későbbi Udvarhelyszéket, különben „Udvarhelyibacon” nevet kapta volna. Okkal feltételezhető tehát, hogy Telegdibacon sem alakulhatott később a 13-14. századnál. Véleményem szerint erre vallanak a falu családnevei is. Összehasonlítottam Sepsibacon, illetve Telegdibacon családneveit az 1602, 1614 és 1635. évi összeírások alapján. Az eredmény az, hogy egészen sajátos mindkét faluban a családnév-rendszer: Sepsibaconban a Baló, Barta, Nagy, Hegyi, Gáli, Bardócz, Szabó a domináns, Telegdibaconban a Tokos, Keresztes, Mihály, Kompolár, Kompiár (később Komporály) és Molnár családnév volt elterjedtebb.83 Feltűnő, hogy 1614-ben Sepsiben 14 Balót, 5 Bartát, 5 Nagyot, 4 Hegyit találtak az összeírok, de Telegdiben ilyen nevűt csak egyet.84 Márpedig, ha valamikor egy lett volna a két Bacon, egységes családnévrendszer jött volna létre. Ez is azt mutatja, hogy Telegdibacon nagyon régi falu, s a családnevek kialakulása előtt (14-15. század) alapították. A kutatás már régen tisztázta, hogy Erdővidék falvai nem oszlottak meg az egyházi szervezet tekintetében, erre mutat az is, hogy 1332-1334-ben az itteni egyházzal rendelkező falvakat a fehérvári főesperesség sepsi (Gybusy) esperesi kerületéhez sorolták.85 Bacon (Bachan) is itt szerepel, tehát temploma volt, Péter nevű papja (Petrus sac. de Bachan) (elírással Rachan) 1 verőcei és 2 sasos dénár adót fizetett. Mivel 1334-ben a pápai jegyzők egy Bacon falut tartottak nyilván, feltételezhető, hogy akkortájt egy temploma és papja volt Sepsibaconnak és Telegdibaconnak, valamint Kisbaconnak is. Ezt azonban írásos forrással nem tudjuk bizonyítani. Az viszont történeti tény, hogy 1459-ben Bacon a Sepsiszéktől való elszakadást kérő települések közt szerepelt, tehát csak Sepsibacont jelenthette. Azt is láttuk, hogy Telegdibacon 1635- ben a Bardócszéket megalapító kilenc falu egyike volt. S annak ellenére, hogy egy egyházközséget képeztek, amelyet Nagy Batzon néven is emlegettek, különálló falvak voltak, amit igazol az is, hogy két közigazgatási törvényhatósághoz tartoztak. A Miklósvárszék levéltárában most megtalált, 1803-ban írt jegyzőkönyv minden kételyt eloszlat ezzel kapcsolatban. Ebből idézünk: „...Anno 1562-be Böjt Közép szeredán a Nemes Sepsi Nagy Batzoni Comunitás és a Telegdi Nagy Batzoni Communitás között ineált Unióban megjegyeztetett...”86 és így tovább. Látjuk, hogy mindkét falut Nagy Batzonként írták az 1562-es egyezségben, ami ritkán ugyan, de később is előfordult, különösen az egyházi ügyekre vonatkozó írásokban. Általában a Baconok neve a történeti forrásokban több formában jelenik meg, s megtévesztő lehet, ezért lehetőleg az illető kontextusban kell vizsgálni. Ismételjük, a két Bacont a köztük átfolyó patak választotta el. (5. kép) Hogy ezt a választóvonalat mennyire tiszteletben tartották, az kiderül a nagybaconi egyházközség anyakönyvéből is, amelyben pontosan megkülönböztették Sepsibacon, illetve Telegdibacon népességi adatait; valósággal két különálló faluként kezelték a települést.87 Külön-külön szerveződött meg a polgári falu igazgatása is: mindkét helyen saját 83. SzO. ú.s. IV. 71., 98., 296., 384.; SzO. ú.s. V. 14-15., 221-222. 84. SzO. ú.s. IV. 71., 296. A későbbi időkben a családok keveredése gyakoribb lett. 85. EO. II. 393-394. 86. Miklósvárszék levéltára a kolozsvári Állami Levéltárban. 11/56. 1803. 87. Nagybacon község anyakönyvét ld. a Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltárban. Az anyakönyv másolatát Demeter Lajosnak köszönöm. 60
