Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG „Erdővidéknek mind Sepsitől, mind Udvarhelytől elzárt és minden oldalról kikerekitett területéből soha nem képződött egy egységes szék, hanem sok ideig Sepsi és Udvarhelyszék közt volt megosztva„A földrajzi viszonyok csak annyiban voltak befolyással e vidék politikai fejlődésére, hogy a két anyaszékkel szemben némi önállóságra tettek szert; így a Sepsiszékhez tartozó részből Zsigmond idejében Miklósvárszék alakult, a Vargyas menti vidék pedig csak I. Rákóczi György alatt vált ki Bardócszék neve alatt Udvarhelyszékből.”16 Vagyis Nagy Géza eljutott a kérdés közvetlen közelébe: nem csak földrajzi tényezőket kell tekintetbe venni, ha a két szóban forgó kis szék keletkezését kutatjuk, hanem más okot is, ő nyilvánvalóan a nemzetségi-törzsi elhatárolódásra gondolt. Bár ezt nem mondta ki világosan, de Háromszék eredeti három nemzetségének három különálló településére való utalása - amit az előbb idéztünk — erre enged következtetni. Végül az előzmények kutatása során nézzük meg Beke Antal egyháztörténész véleményét és megállapításait, aki ismerte és elfogadta Fancsali Dániel véleményét. Szerinte Telegdibacon és Sepsibacon határát képezte a Telegdi és Sepsi közigazgatási területnek. Öt nem zavarta az, hogy 1332-ben Bacon (hibásan írva Rachan) néven szerepel, mert a Telegd név a 13. században ismert volt, s jelenthette Udvarhely települését és bizonyosan azt a „nagyobb terjedelmű politikai hatóságot (diocesia Thelegd), amelynek régi határára emlékeztet a Bárót pataka által ketté vágott Bacon község jobb parti részének elnevezése (még ma is ismeretes) Telegdi-Bacon, szemben a bal parton levő Sepsi Baconnal, mely előnevek hirdetik, hogy a két község régen két hatósághoz, a Telegdi és Sepsiben lévő hatóságokhoz tartozott."17 Vagyis Beke Antal a pápai tizedjegyzékben szereplő Bacont két településnek tartotta, amelyek Sepsi és Telegdi közigazgatási terület határát jelölték. E sorok írója az 1960-as években kezdett Erdővidék történetével foglalkozni, s ekkor találkozott a településrendszerének sajátosságait tükröző kérdésekkel is. Az előbb röviden bemutatott kutatástörténet eredményeiből kiindulva, azt tovább gondolva az a véleménye alakult ki Erdővidék megosztottságának eredendő okáról, hogy a közepén átfolyó Bacon/Barót-pataka képezte a határt, a gyepűt a Sepsi, illetve a Telegdi székely nemzetség között. Ezért alakult úgy, ahogyan alakult, és maradt fenn évszázadokon át a megosztottság. Tehát Telegdibacon nem azért telegdi, mert Telegdiszékhez, a későbbi Udvarhelyszékhez csatolták, hanem azért, mert telegdi székelyek lakták, és Sepsibacon azért tartozott Sepsiszékhez, mert sepsi székelyek népesítették be.18 Ezek után lássuk a településrendszer alakulását. A faluhálózat kialakulása A székelység megtelepedését az új szállásterületén attól a korszaktól tarthatjuk véglegesnek, amikorra a faluhálózata kiépült. Hogy a Székelyföldön az állandó falvak hálózatának létrejötte előtt mennyire volt elterjedt a téli-nyári szállások váltakozása, még nem eléggé tisztázott kérdés. De a honfoglalás kori magyar törzsek analógiája alapján valószínűnek látszik, hogy a kettős szállások rendszere a székelyeknél sem tartozhatott a ritkaságok közé. Ez vonatkozik az erdővidéki viszonyokra is. Ugyanis több erdővidéki falu 16. Nagy 1891. 254. 17. Beke 1894. 856. 18. Ld. Egyed 1977. 46
