Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG lett. Foglalkozott Erdővidékkel Bőd Péter (1712-1769), Benkő József (1740-1818), Fancsali Dániel, Orbán Balázs (1829-1890), Nagy Géza (1855-1915), Beke Antal (1838-1913) és többen mások is, de minket közelebbről most az utóbbi öt történetkutató érdekel, amenynyiben őket a településrendszer sajátosságai is megragadták. Benkő József a 18. század egyik legkiemelkedőbb magyar történetírója Erdővidék szülöttje4 volt és életét is (néhány év kivételével) itt élte le. Érthető, hogy nem hagyta figyelmen kívül a vidék közigazgatási anomáliája. A Transsilvania specialis című munkájában szinte csodálkozva, élesen veti fel a következő kérdést: „Miképpen eshetett meg, hogy a kicsiny Bardócszék, amelyet Miklósvdrszékkel a természet úgy látszik egységes tájnak nagy földnek alkotott (...) s mindkét szék a maga legfőbb hatóságaitól (...) rengeteg erdők által elválasztva él, s mégsem olvadtak össze mindketten egyetlen közösségbe, alávetve egyazon főkirálybírónak, s nem jutottak mindketten az egyik főhatósághoz, hanem kétfelér1”5 Véleményét abban összegezi, hogy Erdővidéket esetleg később szállták meg a székelyek, mint Háromszéket és Udvarhelyszéket, ahonnan aztán ide is betelepültek. Benkő felfigyelt arra is, hogy két Bacon nevű falu volt Erdővidéken: Telegdibacon és Sepsibacon6, amelyeket csupán egy patak választ el egymástól, s bár más-más székhez tartoznak, egyetlen helységgé olvadtak össze.7 Benkő József érvei közül aligha állja meg a helyét az, hogy Erdővidék később települt volna be székelyekkel, mint Sepsiszék vagy Telegdiszék területe. Ugyanis — amint láttuk — itt tűntek fel írásban a legelső székelyföldi települések, amelyeket — véleményem szerint — székely népesség alapított. Szeretnénk előre bocsátani: az a kérdés, hogy a székelyek előtt milyen népek települtek meg ezen a vidéken, nem tartozik szorosan tanulmányunk előbb már jelzett feladatához.8 Viszont nem elválasztható kérdés a terület településtörténetétől, ugyanis lehet, hogy a gyökerek még korábbiak, pl. meglehet, hogy két vármegye határa volt a Bacon-patak. Benkő Józsefnek azt a megállapítását is pontosítanunk kell, hogy Sepsibacon és Telegdibacon egy helységgé olvadt volna össze, ugyanis csak egyházilag képezett egy községet, egyébként fennmaradt a két falu különállása egészen 1878-ig. De mindenképpen fontosnak tartjuk Benkő Józsefnek azt a felismerését, hogy a vidék településrendszere egészen különlegesen alakult, amit tovább részletezett a 18. századi Erdővidékről ma is jól használható munkájában, amely Filius Posthumus címen vált ismertté, előbb kéziratban, majd később nyomtatásban is.9 A 19. század első felében az egyháztörténet-kutatók is vitát indítottak a Telegdi esperesség kérdéseiről. Vita tárgyát képezte, hogy az udvarhelyi esperességet korábban Telegdinek nevezték-e vagy nem. Nincsen terünk arra, hogy ennek részleteibe bele menjünk, csak Fancsali Dániel véleményét ismertetjük, mert ő a két Bacon nevének lehetséges eredetére is kitért, s a Nemzeti Társalkodó 1838. évi II. félévi folyamában erről terjedelmes tanulmányt tett közzé. Fancsali szerint Telegdibacon, illetve Sepsibacon neve önmagáért beszél: ezek „attól a területtől jelentenek függést, s azokhoz való tartozást adnak értelmünkre, 4. Bardócon született. 5. Benkő 1999. II. 74. 6. Benkő 1999. II. 83. 7. Uo. 8. Benkő 1999.1. 74-75. 9. Benkő 2004. 44
